Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
G) Elmekórformák - 10. Aggsági elmezavar. Psychosis senilis, dementia senilis
345 színezik a kórképet, amidőn a jellemző elszegényedés és tönkremenete téves eszméihez a hypochondriás, kicsinységi és üldöztetéses vonás, aggodalmak, félelmek csatlakoznak és sajátságos bizarr, phantasiás gondolatokkal, hallucinátiókkal tarkázott paranoidos jelleg vegyül közéjük. Siránkozó hangon panaszkodnak, hogy teljesen lefogytak, szervezetük megromlott, testileg, vagyonilag tönkrementek, elszegényedtek, mindenüket elárverezték, lakásukból ki fogják dobni, nem tudnak megélni, nincs miből ruházkodniok, az ételek, az orvosságok árát nem tudják megfizetni s ezért vonakodnak étkezni, nagyon szerencsétleneknek, nyomorultaknak érzik magukat, akik miatt történik minden baj, kellemetlenség, elpusztul, tönkremegy minden, az ég is azért borul el. Folyton azt hangoztatják, hogy szeretnének meghalni, de az öngyilkosság kivitelére többnyire nincs meg a kellő lelkierejük, inkább a környezetet kérik, hogy pusztítsa el őket, adjon mérget nekik. De nyilatkozatuk, folyton queruláló badar magatartásuk az itéletbeli gyengülés, a szellemi megfogyatkozás jelét árulják el. Senilis alapon fejlődik ki az elmebetegség azon formája is, amelyet Wernicke presbyophreniának nevezett el. Erre jellemző, hogy a betegeknek bizonyos psychés készségük mellett a megjegyző- és Ítélőképességük, tér- és időbeli tájékozódásuk csökken, fogyatékos s nagy hajlamot tanúsítanak a confabulatióra (a Korsakow-féle tünetcsoport). A rendes társalgás közben ugyan eléggé componáltak s a régebben szerzett, bár szükebb határok közé szorult ismeretekről kellő felvilágosítást képesek adni, de a beszéd fonalába sokszor kevernek badar nyilatkozatokat és gyakran válnak körülményesekké. Néha ugyanazon szólásbeli nyilatkozatokat, kéréseket és kérdéseket ismételgetik. Hangulatuk többnyire derült, mosolyogva, jó kedvvel társalognak, segédkeznek a házi munkálatokban, az intézetekben a gyengébb betegek gyámolítása körül. De néha ingerlékenyek, könnyen megsértődnek s olykor indokolatlan aggódás lepi meg őket. A személyeket, térbeli és időbeli viszonyokat könnyen összecserélik, emlékezetükben meghamisítják. A hallott, látott, tapasztalt, képzelt, megálmodott eseményeket valótlan, badar formába szövik össze. A közel múltban történteket könnyen elfelejtik, suggestibilisek. Egyik betegem azt állította, hogy mint idegenek vezetője (s ez valóban volt is) Kairóban két assistensemmel találkozott, akik a khedive orvosai voltak s ott gyakran beszélt velők. Egy másik nyomban a beteglátogatás után azt mondta, hogy a klinika orvosát már hónapok óta nem látta. Alzheimer a dementia senilisnek az agykéregbeli idegelemek lassú, de súlyos elpusztulásával járó sajátságos alakját irta le, amelyet róla Alzheimer=féle betegségnek nevezünk. Az előrehaladottabb korban, többnyire éveken át fejlődik. Bevezető tünetei: az egyéniség megváltozása, depressio, szorongás, a meglopatástól való félelem, mulékony üldöztetéses és hypochondriás téves eszmék, ingerlékenység, feledékenység, a testi
