Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
G) Elmekórformák - 9. Bénulásos elmezavar. Terjedő hűdéses butaság. Dementia paralytica (paralysis progressiva)
334 Fauser kutatásai alapján a dementia praecoxban a herék és ovariumok, a dementia paralyticában az agy) megváltozott, hiányos működése (dysfunctiója) vagy részeinek szétesése alapján is juthatnak oda. A vasomotoros és trophiás zavarok kapcsán a szervezet ellenállóképessége csökken. ' Csekély ok képes tökéletlen vér- és anyagcserét, vérpangásokat, szöveti széteséseket előidézni. Előfordulhatnak acnék, pemphigusszerü képződések, a végtag egyes részeinek, különösen az ujjaknak elüszkösödése, a malum perforans, a haj és más szőr kihullása, őszülése, a körmök kitöredezése, eléktelenedése, a bőr megvastagodása vagy megvékonyodása, a leukodermia, a naevus, néha izom-atrophia is. Egyszerű mechanikai hatásra keletkezhetnek othaematomák, decubitusok, csonttörések. Különösen gyakoriak a decubitusok, amelyek néha rövid fekvés után is kifejlődnek, főleg a kereszttájon nagyobb mérvet ölthetnek. A betegek továbbá egyszerű esés alkalmával csonttörést szenvedhetnek. Boncoláskor tapasztalhatjuk, hogy a mellkasra mért kisebb ütés is a bordák eltörését okozhatja. Azonban elég gyakran észlelhetjük azt is, hogy a szervezeti ellenállás csökkenése dacára a dementia paralyticában szenvedők sérülése, sebe, decubitusa váratlanul gyorsan és jól gyógyul, még akkor is, amidőn a betegek az alkalmazott kötést minduntalan letépik és a fertőzés lehetősége meg van könnyítve. A táplálkozás eleinte csökken, később azonban fokozódik s a betegek szerfelett sokat, falánkul esznek, mig aztán a betegség további szakában kevesebb ételt fogyasztanak el s testi erejük fokozatosan alászáll. Néha azt tapasztaljuk, hogy a fokozott táplálékfelvétel dacára a test súlya csökken. A betegek hömérséke néha igen magas, 40—41° C-t is elér, mig máskor subnormalis lehet, különösen a végső stádiumban 30° C-ig is leszállhat. A pulsus olykor gyors, könnyen elnyomható vagy lassú, 50—60 percenként. A betegség előrehaladottabb stádiumában előfordulhatnak hallu- cinatiók is és pedig leggyakrabban a hallószerv körében. Rendesen valami külső ingerhez tapadnak. így sokszor tapasztaljuk, hogy a betegek a falon függő órából hallanak hangokat. Hozzátartozóik, ismerőseik szólalnak meg, biztatják, hivják, Ígéreteket tesznek, fenyegetik, ijesztgetik. Ezen hallucinatiók múltjukkal, jelenükkel, jövőbeli reményükkel, terveikkel, vágyukkal, positives vagy negatives irányban összefüggésben szoktak lenni. A hallucinatiók az órán kívül az ablak, az ajtó, egyes megpillan- lott rések, csövek, sőt egyes személyek felé irányulnak. Innen jönnek a hangok, innen telephonálnak nekik. A kórkép természetére különben nem gyakorolnak befolyást s mint episodos jelenségek gyorsan el is tűnhetnek. A dementia paralytica végső szakában a testi erő jelentékenyen alászáll, a bénulásos tünetek előrehaladnak. A betegek lesoványodnak, arcuk izma petyhüdtté válik, minek következtében arckifejezésük bambává lesz. Célirányos, tudatos cselekvésekkel már alig találkozunk,
