Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
G) Elmekórformák - 9. Bénulásos elmezavar. Terjedő hűdéses butaság. Dementia paralytica (paralysis progressiva)
330 elfogyasztott étel egy üregbe pottyan, torkig vannak telve, nem tudnak nyelni, beszélni, székük már hetek, hónapok óta nem volt, minduntalan az árnyékszékbe kívánkoznak s a legbővebb kiürülés sem elégíti ki őket, Úgy érzik, hogy agyuk kiszáradt, fejük, arcuk megkisebbedett, végtagjaik lefogytak, pulsusok nem ver, testük elrothadt, egy részük elhalt, már nem is élnek. Néha hanyatt fekve ágyukban, összekulcsolt kezekkel s behunyt szemmel várják a közeli halált, mely nézetük szerint néhány perc múlva be fog következni. Illusiók alapján saját testi és szellemi egyéniségükre való tudatuk megváltozhat. Egyik betegem négy végtagját hozzátartozóival személyesítette meg, pörölt velük, ütötte, hogy minek kérnek tőle tejet. Egy másik meg azt állította, hogy a feje, keze, lába, penise másé. Egyes betegeken élénk hallucinatiók által kisért üldöztetéses deli- riumok jelentkezhetnek, amidőn kellemetlen megjegyzéseket hallanak, ijesztő alakokat látnak, azt hiszik, el fogják zárni, megbüntetik, mert különféle bűncselekmények elkövetésével gya'nusítják, kémek kisérik, leskelődnek utánuk, meg akarják mérgezni, ölni, kinos halállal kell kimulniok. A hozzájuk közeledőket remegve fogadják, vagy menekülni törekszenek, könyörögnek, védekeznek, fenyegetődznek, halványan, a félelem, rettegés kifejezésével járnak-kelnek, zavartak, pupilláik többnyire erősen szűkültek, szívverésük és lélegzésük gyors. Néha félve húzódnak meg egy helyen s nem mernek mozdulni, szólni. A depressiós alaknál olykor a stuporra, katalepsiára, katatoniára emlékeztető szellemi és mozgásbeli gátoltság tünetei mutatkoznak, mig máskor az öntudat elhomályosodása mellett zavart nyugtalanság észlelhetők. A betegek hiányosan táplálkoznak vagy egyáltalában vonakodnak étkezni. Újabban egyre gyakrabban észlelhető az expansiós állapotnak a depressióssal ugyanazon egyénnel való váltakozása, sőt észleltem a klinikán beteget, akin ez pontosan minden 24 óra után következett be. A paralysis progressiva harmadik, egyszerű dementias alakjában a bénulásos tünetek és a szellemi hanyatlás fokozatosan érik el tetőpontjukat, anélkül hogy a kórképet téves eszmék és számbavehető hangulatbeli elváltozás vagy nagyobb izgatottság színeznék. Ilyen esetben gyakran tapasztalhatjuk, hogy a'szervezeti jelenségek (pupillás különbözet, facialis paresis, nyelv- és kézreszketés, a kezek szorító erejének csökkenése, az* akadozó beszéd, a térdreflex csökkenése, hiánya vagy fokozódottsága, a bizonytalan, ingadozó járás) jóval megelőzik a szellemieket. A betegek sokáig fel is tudják fogni abnormis állapotukat, rendes foglalkozásukat még hosszabb időn át végezhetik s csak később lép előtérbe az emlékező- és ítélőképesség gyengesége, az egész jellem megváltozása s végül a teljes elbutulás. A paralysis progressiva további lefolyása alatt a szellemi és testi
