Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 9. A mozgató kör rendellenességei
160 Az irás felvilágosítást nyújthat egyrészt a betegek motoros képességének minőségéről, másrészt a gondolkozás tartalmáról, lefolyásáról, az associatiós kapcsolódás minőségéről. Éppen ezért a betegeknek különféle időben Írott fogalmazványai, levelezései fontos diagnostikai támpontokat nyújthatnak a betegség természetéről, különféle szakáról, a közelgő vagy bekövetkezett gyógyulásról. Természetesen mint minden tünetet, ezt is úgy egészében, mint részleteiben, alkotóelemeinek különböző csoportosulásában kell értékelni, mert egy-egy sajátságuk normalis egyéneken is feltalálható. Az irás is, mint a többi expressiós motoros művelet: az arcjáték, a taglejtés, a beszéd, az egyén gondolkozásának, hangulatának kifejezője lehet. De benne többnyire csak általános sajátságok tükröződnek vissza. Jellemző a dementia paralyticában szenvedők írására a külső csin, a tisztaság hiánya, a szabálytalan alakú, nagyságukban változó betűk, a reszkető vonások, amelyek apró, többnyire meg nem tört hullámokat alkotnak» egyes betűk, szótagok össze- cserélése, kihagyása. A mániás szellemi és mozgásbeli nyugtalansága az írásban is kifejezést nyer. Rendesen nagy kezdőbetűket alkalmaz, amelyek után csakhamar aprók következnek, gyorsan, szabálytalanul s nem a szokott formában ir, hanem a papíron ferdén vagy négyszög alakjában vezeti a sorokat, néha pedig a beírt oldal papiros1 megfordítja s a meglevő sorokra újakat helyez. A leirt mondatok összefüggéstelenek a gondolatmenet szakadozottságára vallanak, badarak, a kórosan fokozott jókedv vagy ingerlékenység kifejezői. Irataik közé nem ritkán badar rajzokat iktatnak s a papirosra számos tintafoltot ejtenek. A dementia praecoxosak bizarrsága, mesterkéltsége az írásban is kifejezést nyer. Fogalmazványukból kiri a gondolatmenetnek szétfoszlódása, az alkalomszerűben fordulatok, a különcködésre való törekvés, a stereotypiák, a perseveratio, a gondolatszökés, az értelmes mondatoknak értelmet lenekkel való váltakozása, továbbá a phantasiás, gyakran szemérmetlen rajzok beéke lése, a gyakori törlés, a sorok összefolyása, szabálytalan irányú rendeződése- A melancholiás csak nehezen határozza el magát az írásra, ha bele is fog s nagy. önmegerőltetéssel néhány szót letesz a papírra, korán félbenhagyja. A gátlási tünetek kisebb fokán még képesek a levélírásra, de ilyenkor minden soruk a lelki fájdalom, a szenvedés és az önvádlásból eredő bocsánatkérések egész sorozatának kifejezője s a tervbevett öngyilkosság gondolatát sejteti. A paranoiások gyakran használják az általuk kóros sensatióik megjelölésére alkotott szavakat, mások nyilatkozatait idézik s azokat többszörösen aláhúzva, kérdő-és felkiáltójelekkel, zárjel közé helyezett megjegyzésekkel kisérik. A téves eszméit sokszor makacsul rejtegető (dissimuláló) beteg leveleiben árulja el, különösen a perlekedő formában szenvedők rendellenes gondolkozását a szertelenül és mohón szerkesztett többnyire nagyon terjedelmes fogalmazványok engedik felismerni. A dementia senilisben szenvedő reszketve, de eléggé szabályos alakú betűket ir. Az alkoholisták írására nézve jellemző, hogy a betűk szabálytalan alakúak s a vonások remegők, számos apróbb kitéréseket képeznek és többszörösen meg vannak szakítva. A buta beteg írása gyerekes, nagyon primitiv mondatokat fűz össze, sokszor ezeket is tökéletlenül s a tintával helytelenül Írott betűket ujjával igyekezvén eltörülni, a papirost össze-visszapiszkolja. A szellemi fejlődésben visszamaradt egyéneknél gyakori jelenség a tükörírás, amikor az illetők nem balról jobboldal felé, de jobbról baloldal felé s megfordítva írnak betűket és számokat egyaránt, amelyek csak a tükör elé tartva olvashatók el.
