Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 9. A mozgató kör rendellenességei
159 ékel be vagy az egyes szavakat, mondatokat megcsonkítja, paralexiának szokás nevezni. Ezt különösen a paralysis progressivában szenvedőkön találjuk akaratlanul és a dementia praecoxosokon szándékosan. Az olvasás centrumát a baloldali gyrus angularisba helyezik. Az írás centrumát Charcot az elülső középponti tekervény (gyrus centralis anterior) közepe tájára localizálta, mások pedig a gyrus angu- larisban, közel az olvasási centrumhoz, keresik. Némelyek szerint ilyen külön kérgi középpont felvétele nem jogos, mert az irás mívelete is éppen olyan, mint más coordinált psychomotoros jelenség s ha — mint Knoblauch kiemeli — a betűk és számok alakját ismerjük, azokat nemcsak kezünkkel, de más testrészünkkel (pl. a lábbal) is leírhatjuk. Az irás mindenesetre a coordinált motoros működés finomabb alakját feltételezi s többféle rendellenességet tüntethet fel. Amidőn a beteg sem spontán, sem dictá- lásra nem képes Írni, az agraphia fejlődött ki. Az aphasiás zavarok analógiája szerint meg szokás különböztetni a corticalis, transcorticalis, subcorticalis és vezetési agraphiát. Az írásbeli nehézséget, akadályozottságot, bizonytalanságot (dysgraphia) úgy a megfelelő izmok fáradékonysága, rendellenes mozgása (reszketés, rángás, görcsös állapot), mint bénulása okozhatja. Megkülönböztetjük a reszkető (sokszorosan hullámos, megtört vonások), ataxiás (a kéz a vonások képzésekor hirtelen kicsap a kívánt iránytól, vagy másfelé tér, az egyes betűk vagy nagyon, vagy kevéssé öblösek s inkább hegyesekké válnak s alakjuk változó) és görcsös írást, amely utóbbit a foglalkozási, főleg az irók görcsénél {mogigraphia) látjuk kifejezve, amidőn a vonások kivitelét a fokozatosan beálló hajlító mozgás akadályozza; néha pedig a beteg úgy érzi, mintha a tollat valami ki akarná csavarni ujjai közül. A gyakorlat útján idők folyamán megtanulják az egyes betűket és számokat sorba és az azokból alkotható combinatiók szerint való szavakat és számcsoportokat leirni. A pathologiás esetek azt bizonyítják, hogy az előbbiek az utóbbiakkal nem ugyanazon helyre localisálódnak az agy- kéregben, mert vannak betegek, akik képesek az abc-t és a számokat sorba leirni, de az egyes szavakat, számcsoportokat nem. A spontán irás alkalmával a fogalomból indul ki a megfelelő irás- képnek motoros kifejezésére az impulsus, mig a dictáláskor előbb az ingernek az azonos emlékképhez kell jutnia, hogy az irás mechanismusa a kívánt módon folyhassék le. Ilyen módon az irás akadálya a centrifugális, centripetalis és az összekötő pályák különféle részén, valamint az emlékképek székhelyén, esetleg több helyen egyszerre lehet. Ily alapon következhet be csak a spontán és dictálásra vagy mindkettőre való Írásbeli képtelenség. A psychés és motoros centrum összekötő pályájának sérülése okozhatja a paragraphia verbalis és literalis tünetét, amidőn a beteg a szavakat, szótagokat vagy betűket térbelileg, értelmileg összecseréli, átalakítja, vagy másokkal pótolja irás közben. Ezt látjuk pl. a dementia paralytica eseteiben.
