Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
A) Bevezetés
6 Az Ízlés középpontjáról való adatok bizonytalanok. Ferner kísérletei értelmében a szaglás centrumához közel, a gyrus fornicatusban volna. Vannak azonban észleletek, melyek azt bizonyítják, hogy az egész gyrus hippocampinak az ammon-szarv és gyrus uncinatus egy részével, valamint a halántékkarély megfelelő fehérállományával együtt való két oldali elroncsolása után sem mutatkozott ízlésbeli zavar, mig egyes észleletek szerint a középponti tekervények alsó részének, az operculumnak, az insulanak, közel a nyelv-, rágó- és nyelöizmok centrumához való elváltozása esetében az Ízlés különféle fokban alterálva volt. A falkarély Flechsig nézete szerint az érző idegpályák végződési helye lenne* Nothnagel több esetben tapasztalta különösen a lobulus parietalis inferiorra locali- zálódó bántalmakban a bőr és izom anaesthesiáját. Ugyancsak ilyent észlelt Bechterew a praecuneusbeli elváltozások alkalmával s szerinte a falkarélyban a bőr- és izomingerek okozta tapintás-, fájdalom-, hő- és izomérzés képe tapad, mi mellett szólnak a falkarély megbetegedése esetében előforduló ataxiás jelenségek. Ezenkívül reflexes természetű motoros középpontjai is vannak. A gyrus angularis az associált szemmozgásokra látszik befolyást gyakorolni, mert az itt előforduló elváltozások a szemgolyók és fejnek oldalra fordulását (déviation conjugée) válthatják ki. Továbbá a falkarély a pupillák mozgására befolyást gyakoroló centrumokat is tartalmaz. Bechterew a majom gyrus angularisának tájékát izgatván, a pupillák tágulása következett be s ezen helytől kissé oldalt pedig szűkülés volt kiváltható. Ha az oculo- motoriust átmetszette, a hatás az ellenkező oldalon mutatkozott. Szerinte az accom- modatiós centrum nem gyakorol közvetlenül befolyást az oculomotorius magvakra, hanem a corpus quadrigeminum utján, mert ennek elroncsolása a parietalis középpontnak az alkalmazkodásra való hatását felfüggeszti. A beszéd complikált mechanismusában több tényező szerepel. Az izombeideg- zésbeli, hallás- és látásbeli folyamatok, emlékképek közreműködéséből ered a jel, hang, szó és irás. A beszéd kiviteléhez szükséges izmok kérgi középpontja a baloldali homlokkarély harmadik (alsó) tekervényének hátsó (Broca-féle táj) és a gyrus centralis anterior alsó részén van. Ezen terület megsértése articulatiós beszédzavarokat idéz elő (a Wernicke-féle aphasia motorica vagy aphasia atactica). A halántékkarély első (felső) tekervénye azon terület, amelyen a hallás utján szerzett emlékképek rakódnak le s ennek megsértése okozhatja azt, hogy az egyén hall ugyan, de a szavak értelmét nem fogja fel (szósüketség Kussmaul, lelki süketség Műnk, aphasia sensorica Wernicke szerint, vagy aphasia amnestica). A két középpont összekötő pályáinak elváltozása, sérülése okozza Wernicke szerint a vezetési aphasiát (paraphasia), midőn a beteg az egyes szavakat összecseréli. Ezen tényezőkkel és tünetekkel azonban a beszédbeli zavarok lényege és különféle formája nincs kimerítve s ezekről majd részletesebben később lesz szó. — Az irás zavara esetében (agraphia) a baloldali második homloktekervény és az olvasáséban (alexia) a gyrus angularis táján észleltek elváltozást. A kórtani tapasztalatok amellett is szólnak, hogy a halántékkarély gyrus temporalis superiorában (elülső részében) és a beszédbeli motoros mezőben külön hang, illetve zenei centrum van. Gyakran tapasztalható a szó és hangképeknek egymástól független megjelenése, elvesztése. Egyes kisérletek azonban kimutatták, hogy az agykéregbeli centrumok kiirtása a phonatióban semmi változást sem idézett elő. Ónodi ugyanezen eredményre jutott akkor is, ha az agyat az elülső corpora quadrigemina magaslatán elválasztotta. Ónodi kísérletei a subcerebralis pnonatiós terület megállapításához vezettek és a kéregbeli centrumok jelentőségét leszállították. A kisérletek azt is bizonyítják, hogy az agykéreg befolyást gyakorol a bőr izomrostjaira, a szív- és vérérrendszerre, légzésre, hangképzésre, a gyomor- és
