Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 9. A mozgató kör rendellenességei
158 Ha a motoros és sensoros beszédzavar együttesen nyilvánul, aphasia totálisról szólunk, amidőn a beteg sem nem érti meg a hallott vagy írva látott szavakat, sem nem képes kiejteni. Az ilyen aphasiás tünetekkel találkozhatunk az agybeli vérzések, embóliák, daganatok, a lues, az arteriosclerosis, paralysis progressiva, dementia senilis, alkoholizmus eseteiben. Az elmebetegeken előforduló különféle értelembeli beszédrendellenességekről (dyslogiákról) már nagyrészt az associatio alaki zavarainak tárgyalása alkalmával volt szó. Ilyenek: a már előbb is említett logorrhoea (kóros fecsegés), a verbigerálás (szófecsérlés), a mutacismus (psychés természetű hallgatagság), továbbá a beszédbeli perseveratio és stereotypia, a paralogia, pseudoparaphasia, az agrammatismus, az echolalia, a logo- tripsis és logoschizis, amelyekről az associatio alaki zavarairól szóló fejezetben emlékeztem meg. Némelykor a különben nem zavart, külsőleg semmi feltűnő magaviseletét nem tanúsító, jól tájékozódó elmebajos a legfolyékonyabb és a normálistól el nem ütő modorban a legbadarabb dolgokat mondja el összefüggéstelen zagyvaságban, amelyből a hasonló hangzás vagy vonatkozás szerint való szóelsiklások, rimek, fonákul képzett, értelmetlen uj fogalmak, váratlan, a körülményekkel, a helyzettel összhangzásban nem levő fordulatok domborodnak ki. Ezt nevezte Kraepelin „beszédzavartság“- nak (Sprachverwirrtheit) és Forel „Wortsalat“-nak. Leginkább a dementia praecox egyes eseteiben találkozunk vele. Elmebajosok, különösen pedig a paranoiások néha újabb sensatiók, hallucinatiók és téves eszméik megjelölésére egészen uj szavakat vagy a meglevőket bizonyos összetételben, más értelemben használják (neophrasia, szófaragás). Mások ismét az egyes szavakhoz kicsinyítő ragokat fűznek, a főneveket az ige módjára ragozzák, az egyes ragokat elhagyják, az igéket a részesülő módban használják. A figyelem meglazulása mellett főleg neurastheniásoknál előfordul az egyes kifejezni kivánt szavakról különösen a hangzás, értelem, térbeli és időbeli elhelyeződés tekintetében hasonlókra való elsiklás, amidőn a beteg nem azt mondja ki, amit akart, de ezt nyomban észre is veheti. Ugyancsak így az elszólás is, amidőn a beteg olyant és olyankor is kifejez szavakban valamely gondolatot, amelyet általában nem, vagy legalább is nem akkor kellett volna. Olvasás. Egyes betegek, akik különben beszélni, Írni, valamint olvasni is tudnak, az Írott és nyomtatott betűket nem képesek hangosan vagy magokban elolvasni (alexia). Mások ismét elolvassák ugyan az elébük tartott iratot vagy nyomtatványt, de nem értik meg. Olykor az olvasás közben gyors és továbbfolytatásra képtelenné tevő kifáradás következik be (dyslexia). Azon rendellenes állapotot, amidőn a beteg olvasás közben az iratban vagy nyomtatványban elő nem forduló szavakat, szótagokat
