Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 9. A mozgató kör rendellenességei
150 astasia és abasia, amidőn a betegben vagy a járás- és állásképtelenség tudata, vagy a mozgás kivitelétől való félelem akadályozza a különben mozgásában semmi organumos ok által nem korlátolt izmok megfelelő összehúzódását. A hysteriásokban túlérzékenységüknél fogva minden szervi változás s így a mozgásokat kisérő innervatiós érzés is már fokozottabb mérvben terheli az öntudatot s csökkent energiájuk csekélyebb gátlása mellett a járás és állás kivitelénél szükséges motoros functio reflex utón kiválthatja a reszketést, az izmok feszességét, ami a hozzá társuló kellemetlen érzésekkel a kivánt művelet végrehajtását megakasztja, így aztán az újabb kísérletnek még csak megkezdésére sem határozzák el magukat. Mig valamely váratlan psychés izgalom, az akaratnak sug- gestiós alapon való fokozása, az önbizalomnak emelése az izmok teljes erejének felhasználhatását, a biztos mozgást idézheti elő. A motoros gátoltság eseteiben az akaratos mozgásbeli műveletek meglassulnak, vontatottakká válnak, sőt meg is szűnhetnek. Ilyen alapon keletkezik a viaszhajlékonyság (flexibilitas cerea, katalepsia), amidőn az izmok passiven könnyen legyőzhető bizonyos fokú feszültség állapotában vannak s a végtagok adott helyzetüket a physiologiás viszonyokkal ellentétben hosszabb ideig (dementia praecoxban V2—1 óráig is) megtartják, ami az izomfeszülés által eredményezett fájdalom, kifáradás érzésének az öntudatból való kirekesztésében is lelheti magyarázatát. Emellett szólnak bizonyos physiologiás állapotokban előidézhető hasonló tünetek, amidőn figyelmünket valamely tárgyra rögzítve, öntudatunkat megszü- kítjük. így pl. a hypnosisnak fixáló módszer segélyével való előidézésekor felemelt karral a kéz ujjai közé szorított rajzónt 30—45 percig is tarthatjuk a medium szeme előtt, anélkül hogy fáradságot éreznénk. A betegek néha (pl. a dementia praecox katatoniás esetében) önként vagy valami külső behatásra (megszólításra, a végtag felemelésére) jutnak ilyen kata- lepsiás állapotba, amidőn megállnak s arcuk a homloktól kezdve lassankint merevvé válik, mintegy megnyúlik, mialatt kerekre nyilt szemekkel, kifejezéstelenül bámulnak maguk elé. Ez a merevség azután fokozatosan terjed a végtagokra és a test többi részére, amelyek a beható inger (pl. megszólítás) pillanatában levő helyzetben fixálódnak s beáll a szobormerevség, a megjegecesedés (crystallisatio). De olykor a flexibilitas cereához hasonló tünetek mint kényszermozgások a hallucinatiók vagy téves eszmék eredménye is lehetnek (pseudokatalepsia vagy pseudoflexibilitas cerea). Az izomfeszülés fokozódhat a teljes merevségig (attonitas) vagy teljesen megszűnhet (resolutio, relaxatio), amidőn a végtagok passiven minden ellenállás nélkül könnyen mozgathatók, emelhetők s a beható erő hatásának megszűnése után mint élettelen test esnek vissza. A betegek ilyenkor teljesen akarat nélkül levők, psychés gátoltságuknál fogva akaratos mozgásra képtelenek.
