Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
A) Bevezetés
5 ponti tekervény felső és középső része előtt, a felső és középső homloktekervény hátsó harmadán a tarkó, a törzs- és szemizmok zónája terül el. Az associált szem- izombeli működésekre befolyást gyakorol a gyrus angularis tájéka is. A bal homlok- karély alsó (a Broca-féle) tekervénye a beszéd motoros centruma. Egyesek (Ferrier, Horsley, Beevor, Schaefer, Exner, Bechterew stb.) a motoros mező elrendezésére nézve finomabb megkülönböztetéseket is tettek s bizonyos izomcsoportok agykéregbeli területét külön meghatározták. Ezek izgatása, megsértése a keresztezett oldali testrész izmaiban idéz elő változást (rángásokat, korlátolt mozgást, bénulást). Más agykéregbeli területek sérülése is okozhat ugyan ilyen izombeli functiós zavarokat, de ezek nem tartósak, még ha teljes volt is a bénulás, jeléül annak, hogy ezen tünetek a sérülésnek indirect következményei, amennyiben az izgalom csak átsugárzott a motoros zónára. Klinikai és kórbonctani adatok számos esetben beigazolták, hogy az agykérgi mozgató mező körülirt megbetegedése egy testrész különálló bénulását vagy motoros izgatottságát (clonusos és tónusos rángásait) okozta. Ilyen eredetűek a centrális cruralis, brachialis, facialis monoplegiák, továbbá a jackson-féle cortexes epilepsia, amely alatt az izomcsoportok rángatódzásának sorrendje az agykérgi motoros zóna elrendeződésének felel meg. Úgy a kísérletes, mint klinikai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a homlokkarély hátsó részének izgatása vagy megbetegedése a pupillák tágulását okozta s Bechterew kísérletei szerint accommodatiós centrum is található a motoros zóna területén A látó kéregbeli középpont a nyakszirtkarély hátsó és felső részén (leginkább a sulcus calcarinus és cuneus táján) terül el. A rendelkezésre álló adatokból azt kell következtetni, hogy a látóideg rostjai itt végződnek. Ha valamely kóros elvál. tozás következtében pl. a bal nyakszirtkarély a cuneus táján van működésében megzavarva, akkor — mivel a látóideg rostjainak belső része a chiasmában kereszteződik, mig a külső ugyanazon oldalon marad — az illető egyén mindkét szemének (retinájának) bal felére eső képeket nem fogja látni s kifejlődik a hemiopia vagy hemianopsia. A nyakszirtkarély enyhébb bántalmai a már előbb említett s Műnk által állatokon észlelt „lelki vakságot“ eredményezik, amidőn az egyén lát ugyan, de a látás útján eddig szerzett emlékképeket elvesztette. Voltak azonban esetek, ahol az agykéregbeli elváltozás keresztezett amblyopiát okozott, t. i. a kóros folyamattal ellenkező oldali szemen, ami egy magasabb látóközéppont felvételére adott alkalmat. Ferrier állatkísérletei alapján ezen középpont helyéül a gyrus angularist és a supramarginalis egy részét tartja. Egyes kórtani adatok ezen felvételre emberen is alapot szolgáltatnak. A halló mező — mint már említettük — az adatok szerint a halántékkarélyban terül el s egyes esetekben a felső halántéktekervény megbetegedése a Műnk által kimutatott „lelki süketséget“ okozta, amidőn a beteg hallott ugyan, de a szavak értelmét nem fogta fel. A rendelkezésre álló kórtani észleletekből azt kell következtetnünk, hogy egy-egy oldali hallóideg mindkét féltekebeli hallómezöhöz küld rostokat. Ezen középpont bántalmából eredő keresztezett oldali süketség u. i. csak mulékony volt s aránylag rövid idő alatt visszafejlődött. Ferrier vizsgálatai amellett szólnak, hogy a szagló centrum a gyrus uncinat tusban lenne s mint Gowers kiemeli, ezen felvételt támogatja az emberen szerzet- ama tapasztalat, hogy a szaglóidegek rostjai egészen ezen tájig követhetők. Oly esetekben pedig, midőn az epilepsiás rohamok aura tüneteit a szagérzések képezték, az említett tekervény el volt lágyulva. Az idegrostok részleges kereszteződése mellett szól az egyik oldali hallóterület elváltozása esetében az ugyanazon és az ellenkező oldalon keletkezett szagláshiány (anosmia). Ónodi szintén azon nézetének adott kifejezést, hogy a szaglócentrum emberen a gyrus hippocampi- és az uncusban volna keresendő.
