Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)

C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 9. A mozgató kör rendellenességei

146

okozhat tehát a sympathicus bénulás. Néha azonban — mint Oppenheim is kiemeli — nem dönthető el biztosan, vájjon a kóros pupillatágulást a m. dilatator görcse vagy az oculomotorius által beidegzett m. sphincter pupillae bénulása okozta-e? Bechterew kiemeli, hogy a pupilla rendes körülmények között a tónusos contractio bizonyos állapotában van, amely csak teljes sötétségben szűnik meg vagy legalább is csökken. Ezen pupillatonusra nagy valószinüséggel úgy a ganglion ciliare, mint az oculomotorius magva gyakorol befolyást. Gyengülhet ez az erős fájdalmat előidéző ingerekre, amidőn tágulás következik be. Úgy a kísérletes eredmények, mint a klinikai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az agykéregből is indulhatnak ki a pupillák nagyságának megváltozását okozó ingerek. így különösen a homlokkarély hátsó része, a gyrus centralis anterior egyes területének izgatására, pathologiás elváltozására észlelték a tágulást. Bechterew hangsúlyozza, hogy az agykéreg úgy a nyaki sympathicus, mint az oculomotorius utján befolyást gyakorolhat a pupillákra. Észlelt esetet, hol egészséges egyén akarattal tudta pupilláját tágítani. De a szellemi míveleteket, a figyelem megfeszülését, élénkebb kedélyi mozgalmakat is kisérheti a pupillák tágulása.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a két pupilla egyenlő-e s egyformán reagál-e ? Differentia gyakori tünet hysteriában, neurastheniában, epilepsiában, a butaság egyes eseteiben, az alkoholismusban, a koponyasérülésekben. Sokkal nagyobb fontossággal bir s különösen pathognomo- niás értékű a két pupilla különböző nagysága akkor, ha az egyik vagy mindkettő reactiója tökéletlen, renyhe vagy éppen hiányzik. Az a kóros, amelyiknek reactiója nem rendes.

A pupillaszükiilés (myosis) a fénybehatásra való teljes mozdulatlansággal (fénymerev pupilla = Argyll-Robertson-féle tünet) különösen a tabesre jellemző, de előfordulhat a dementia paralyticában, az agyluesben, morphinos mérgezésben s más betegségekben is. De emellett a szemtekék összetérítése, convergentiájakor (amidőn a külső szemizmok összehúzódása a sphincter iridisben együttmozgást vált ki), valamint az alkalmazkodásnál, accommodatiónál (a távolba és közeibe felváltva való nézésnél) a pupillák megfelelő módon tágulnak és szűkülnek. A pupilla tágulásával (mydriasis) gyakran találkozunk a fokozott agynyomás, a chorea, a myelitis cervicalis, a meningitis esetében, az epilepsiás, hysteriás rohamok alatt. Amidőn az egyik pupilla tágult, a másik meg szűkült, anisocoria-ró\ szólunk. A dementia paralytica lefolyása alatt gyakran változnak a pupillák, egyszer szükebbek, máskor tágabbak.

Az agy hyperaemiája alatt, a neurastheniában, hysteriában, trauinás behatások után néha a pupillák nagyságának ugyanazon fényforrás és alkalmazkodás mellett való gyors ingadozását (hippus) észleljük. Ugyancsak ilyen, de más esetekben is előfordulhat a paradox reactio, amidőn a fényre következik be tágulás és az árnyékra szűkülés.

Az elmebajosokon gyakran találjuk a reflexek megváltozását is.

A gerincvelő betegségeivel complicálódó esetekben (pl. tabo-paralysis) a has-, cremaster-, különösen pedig a térd- (patellaris) és az Achilles- inreflex csökkenhet vagy megszűnhet. Tompulhat a depressiós, stuporos, alkoholos, morphiumos., epilepsiás, hysteriás és neurastheniás elmezavar-