Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 9. A mozgató kör rendellenességei
147 ban. Fokozott a paralysis progressiva, a hysteria, neurasthenia, alkoho- lismus, sclerosis polyinsularis, az agyvérzés eseteiben. A pyramis-pálya bántalmaiban különösen fokozott s észlelhető a lábclonus és a Babinski- féle tünet (amidőn a talp belső szélén végighuzott tárgyra, pl. a kopogtató kalapács nyelére, az ujjaknak nem a rendes plantaris, hanem dorsalis flexiója következik be) is. A cornea-reflex fel szokott függesztve lenni az epilepsiás és néha a hysteriás rohamok alatt. Részint reflexes utón, részint centrális okokból (a gerincvelő ágyéki részében levő uro-genitalis középpont elváltozása következtében) a húgyhólyag és a végbél működésében következhetnek be zavarok. így tabes- ben, a dementia paralyticában a vizelési nehézség vagy képtelenség (iischuria, retentio urinae) vagy a vizelettarthatatlanság (incontinentia urinaé), úgyszintén a székszorulás vagy a bélsárnak önként való eltávolodása. Ezen tünetekkel találkozhatunk a dementia senilis, az előrehaladt butaság más eseteiben, a súlyosabb öntudatzavarral járó elmekórformákban. Éppen ezért nagy súlyt kell fektetni ezek folytonos vizsgálására. Néha a telt hólyag vagy tartós székrekedés a közérzést nagyon alterálja s egész stuporos állapotot válthat ki, amely a vizelet lecsapolása, hashajtó alkalmazása után hirtelen megszűnhet. Az elmebetegséget különféle vasomotoros zavarok is kisérhetik, amelyek vagy a vérérrendszert innerváló középpontok elváltozása, labilis egyensúlya, fokozott, csökkent ingerlékenysége vagy a környéki szervekből kiinduló avagy psychés alapon keletkező ingerek behatása következtében reflexes utón fejlődnek. Nyilvánulhatnak a szívműködés, a pulsus, a vérnyomás megváltozásában, a vérerek szűkülésében, tágulásában, lehetnek általánosak és partialisak. A kedélyi mozgalmakat, indulatokat (öröm, bánat, lehangoltság, ijedtség, harag, düh) rendes körülmények között is gyors szív- és ütőérverés, kipirulás, majd elhalványulás szokta kisérni, de elmebajosokban már csekélyebb okra is és nagyobb mérvben nyilvánulhat. A szívműködés lassúságával találkozhatunk a szellemi és mozgási gátoltsággal járó elmekórformáknál, milyenek a melancholiás, stuporos állapotok, az arteriosclerosissal kapcsolatos dementia senilis, a paralysis progressiva egyes esetei, amidőn az érverés 55—48 is lehet percenkint. Némely esetben a szívverés gyors, kihagyó, arhythmiás. A vérnyomás és az ütőerek falának feszülése csökkenhet vagy fokozódhat. Normalis körülmények között 50—120 mm-nyi az átlagos vérnyomás, paralysis progressivában szenvedőkön és a szorongó állapotokban jóval nagyobb lehet. A pulsus neurastheniásokon, hysteriásokon, paralysis progressivában szenvedőkön néha gyenge, lassú, máskor szapora, feszes. Elmebajosokon az érverés számának és a hőmérséknek napi ingadozása élénkebb. 10*
