Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 7. Az akarat zavarai
135 szerzett emlékképek, a következményeket kellőleg mérlegelni tudó Ítélet irányítanák azokat. A betegek különféle tárgyakat akarnak összevásárolni, verseket, regényeket, színdarabokat írni, színészekké, költőkké, képviselőkké, miniszterekké, világboldogítókká akarnak lenni, a levegőben röpülni, az emeletről leugrani, a falon mászkálni, a világot beutazni, nyelveket tanulni, folyton parancsokat osztogatnak, intézkedéseket tesznek, célszerűtlen jogügyletekbe bocsátkoznak. A felbukkanó akadályok esetén erőszakoskodnak. A cselekedetek többnyire badarok, indokolatlanok, szeméremsértők, illetlenek. Némely esetben a hallucinatiók és téves eszmék sarkalják fokozott akarásra és cselekvésre a betegeket. Az akarat csökkenése (hypobulia) eredhet a betegek önbizalmának megcsappanásából vagy hiányából, a minden szellemi és mozgásbeli míveletet kisérő kedvetlenség, kellemetlenség vagy éppen fájdalom érzéséből, a psychés és motoros gátoltságból, az associatio zavaraiból, a kényszerképzetekből, az ellentétes tartalmú vagy parancsoló jellegű hallucinatiókból, a téves eszmékből, amidőn a következményektől való félelem, az akarást, cselekvést megtiltó hallucinatiók, a folyton felmerülő kételyek, a bizonytalanság, reménytelenség gondolata, a kívánság kivitelét elősegítő és akadályozó képzetek váltakozása, hypochondriás érzetek, a nagyfokú lehangoltság a betegek elhatározását akadályozzák, meglassítják. Az akaratnyilvánulás nagy mértékben gátolt lehet a melancholiában, továbbá a stuporos, elbutulásos állapotokban, ahol egyrészt a felfogás hiányossága, másrészt a képzettartalom szegénységénél fogva akaratbeli reactio és cselekvési impulsusok fogyatékosán vagy éppen nem keletkeznek. Megbéníthatják a váratlan kedélyi behatások, félelem, felindulás, továbbá egyes mérgező szerek (alkohol, morphin, chloroform, chloral- hydrat stb.). Egyrészt az értelmi gátlás (az Ítélőképesség) csökkenése, másrészt a benyomásokhoz megfelelő módon associálódható emlékképek szegénysége s az azokból kialakuló s a törekvéseket irányító célképzeteknek homályossága a könnyen befolyásolható és ingadozó akarást eredményezi. Degenerált, hysteriás, gyengeelméjű egyénekben fordul elő leginkább s a lobbanékonyságban, a kóros impressionabilitásban és állhatatlanságban nyer kifejezést. A beteg folyton újabb és újabb tervvel foglalkozik, mohón indul a benyomások után, a legcsekélyebb inger, befolyás másmás irányba tereli figyelmét, ha valamibe belefog, gyorsan abbahagyja. Nem tud egy helyen, egy célnál, egy munkakörben tartósan vagy állandóan megmaradni. Törekvése, életmódja fegyelmezetlen, folyton kóborol, sokféle foglalkozást megpróbál, de sehol sem tanúsít elég kitartást, a jót a bizonytalanért könnyen otthagyja. Meggondolatlansága végre kedvezőtlen sorsba dönti, elzüllik. A teljes akarathiány (abulia) súlyosabb elmezavar részlettünete lehet, amidőn csak az ösztönélet nyilvánulásai indítanak meg cselekvési
