Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 5. Az associatio zavarai
113 alkohol hatása alatt azt hitték, hogy a szellemi tevékenységük fokozódott, mig a kísérletek a hiányokat és csökkenést világosan bebizonyították. A rendszeres gondolkodás alkalmával az associatio menetét bizonyos alapképzet irányítja, amelyhez kapcsolódnak annak természete szerint különféle, azt jobban kidomborítani, jellemezni, körülhatárolni hivatott coordinált emlékképsorozatok. A gondolkodás, ezen legmagasabb értelmi mívelet a képzelöerövel dolgozza fel az érzéki benyomások útján szerzett emlékképeket belső és külső, térbeli, időbeli, a hasonló, rokon, ellentétes vonások sajátsága, a testi és szellemi egyéniség minősége, állapota, a külvilághoz való viszonya szerint s alakítja, csoportosítja megfelelő képzetsorozatokká, ítéleteket, következtetést alkot. Létesíti a szellemi élet összhangját. A képzelet az egyéniség természete és állapota szerint különböző lehet. A pathologiás okok kórosan fokozhatják, csapongóvá vagy nehézkessé, sőt terméketlenné tehetik. A hangulatbeli elváltozások, a halluci- natiók, téves eszmék befolyása alatt tartalma színesebbé válhat. Pathologiás viszonyok közt megváltozhat egyfelől az associatiós mívelet lefolyása, kapcsolódása, tehát alakja, másfelől a kiformált képzetsorozatok tartalma. a) Az associatio alaki zavarai. Elmebajosokban az agykéregbeli ingerlékenység, a psychomotoros tevékenység fokozódásának tünete a képzetek gyorsabb lefolyása, amely a figyelemnek szétterelődése mellett nemcsak az emlékképek serényebb reproductiójával, hanem az azokhoz társuló agykéregbeli motoros reactióval is jár. Ez a motoros izgalom első sorban az érzetekhez, a képzetekhez oly szorosan kapcsolódó beszédben nyilvánul meg. A külvilággal való folytonos érintkezés alapján az érzelmeknek, vágyaknak, gondolatoknak generatiókon át kifejlődött szó- és hangképek útján való kifejezése, az ingerületnek a motoros mezőre való átterjedése elé gátat vető és így az associatiós kapocsnak tudatos szétválasztását a körülmények és viszonyok adta constellatiónak megfelelő módon irányító értelem gátló hatása csökken éppen úgy, mint a gyermekeknél, a szellemileg alacsonyabb fokon álló, tapasztalatlan egyéneknél, akik mindazt kifecsegik, amit gondolnak. A figyelemnek lazasága és gyors elterelhetősége, mely a képzetek szabályszerű kapcsolódását és logikai lebonyolítását lehetetlenné teszi és az emlékképek felelevenülésének kóros megkönnyebbülése okozza a gondolatszökést, amidőn különféle, szorosan nem vagy éppen semmit sem asso- ciálódó emlékképek merülnek fel az öntudatban és az izgalomnak a motoros körre való átterjedése az agitáltságot (élénk arcjátékot, taglejtéseket, zabolátlan, indokolatlan, be nem fejezett, töredékes testmozgásokat, cselekedeteket, futkosást, ugrálást stb.), a kóros fecsegést (logorrhoea), egyes, néha értelmetlen, szavaknak, kifejezéseknek, mondatoknak folytonos Dr. Moravcsik: Elmekór- és gyógytan. ^
