Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 3. Az emlékezőképesség rendellenességei
105 a ködös állapot, amelyekből az emlékezet csupán álomszerű képzeteket képes felidézni. A tapasztalat ugyan azt bizonyítja, hogy physiologiás viszonyok között is a meglevő emlékképekkel szorosabb associatiós viszonyba nem lépő értelmetlen szavaknak az emlékezetben való megtartása és reproducálása nehezebb és hiányosabb, de — mint a psychologiai vizsgálatok (Müller, Pilzecker, Schuman, Jost, Ranschburg) kimutatták — ezen nehézség fokozódik és pedig az értelmes anyagnál, a személyeknél," neveknél, számoknál stb. is mutatkozhat, ha azok külső és tartalombeli hasonlósága, akár kiinduló izük, akár részeik azonosságánál fogva, nagy, vagy ha az egyes képzeteknek a gyakorlat által szorosabban összefonódott kapcsolatába újat igyek szünk betolni s a gondolatmenetet rendes irányából ki akarjuk zökkenteni, amidőn a nagyobb energiájú, régebben társult elemek részben, egészben, halványabban vagy élesebben módosítják, színezik azt, hasonlóságuknál fogva helyettesíthetik egymást. Ilyenkor a képzetek associatiós és reproductiós gátlása akadályozza az emlékképnek vagy képsorozatnak a kívánt alakban való megjelenését, emlékezetbeli elsiklások, meghamisulások, tévedések, csalódások keletkeznek A physiologiás körülmények közt is bekövetkezhető emlékezetbeli elsiklás, csalódás érdekes példája azon eset, mely az igazságügyi orvosi tanács felülvéleményezésének is tárgya volt. A pontos és lelkiismeretes vasúti hivatalnok 24 órán át egyfolytában kifogástalan szolgálatot teljesített H -n. — Sz. volt azon állomás, ahol a két ellenkező irányból jövő személy- és tehervonat hosszabb időn át rendesen többször találkozni szokott. Szolgálata ezen hosszú idejének reggelén Sz. állomásról távirati utón azon értesítést kapta, hogy a kereszteződés most közlekedési okoknál fogva kivételesen H.-en fog történni. Eközben megérkezett a személyvonat és azt X. a régi szokás szerint elindította Sz felé s ezt oda meg is táviratozta. Onnan csakhamar az a válasz érkezett, hogy a tehervonat már elhagyta az állomást. Ennek következménye összeütközés lett. X. alkalmazottját utasította a Sz -bői már előzőleg kapott táviratnak igazolása céljából való megőrzésére, azon hiszemben, hogy szabályszerűen intézkedett, a tanuk vallomása szerint, oly teljes nyugalommal, mint aki nem érzi magát hibásnak, a szerencsétlenség színhelyére sietett és különféle intézkedéseket tett Még ő jegyezte meg a kérdésekre, hogy nem érti, hogyan hibázhatta el a sz.-i hivatalnok a dolgot. Csak mikor az egyik alkalmazott az Sz.-ből érkezett jelzést tartalmazó távirati szalag alapján felvilágosította a valóról, sápadt el s visszafutott az állomásra, ahol a maga által igazolása céljából megőrizett s éppen eljárása helytelenségét bizonyító szalag elolvasása egészen megtörte és kétségbeejtette. A vonatok rendes találkozása helyének már hosszabb időn át élesebben associálódott emlékképe gátlólag hatott az uj benyomás érvényesülésére és nagyobb energiával tolakodott az éjjelezés, kifáradás következtében az újabb ingerek iránt való fogékonyságában befolyásolt egyén öntudatába. Freud a tulajdonnevek, idegen szavak, mondatok gyakori elfelejtésének okát különösen valamely kellemetlen, tehát negativos érzelmű cemplexum által kisért gondolatnak vagy képzetsorozatnak önkéntelen elnyomására irányuló törekvésben látja. Az emlékképek felidézése, felelevenítése vagy akarattal, tudatosan történik, vagy véletlenül, önkéntelenül részint az egyes associatiós míve- letek útján, részint bizonyos külső ingerek kapcsán. A tudatos felidézés sem mindig egyszerű, néha komplikált, kerülő utakon jut eszünkbe valamely személy, tárgy, tünemény, esemény képe, képzetsorozatának egész láncolata. Olykor pedig a gondolatmenetébe szövődnek különféle képzetek, vagy valamely tárgy, személy, tünemény megpillantása az átélt
