Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 3. Az emlékezőképesség rendellenességei
104 a régen mult eseményeit meg is őrzi a beteg, a jelen benyomásait vagy éppen nem vagy csak homályosan fogja fel s az emlékképeket hamis vagy téves associatiós kapcsolatban reproducálja. Jellemző főtünete tehát a meg- jegyzőképesség zavara, a tájékozatlanság és a később említendő confabulatio A megjegyző- és a megőrző-, valamint felidézőképességet csökkenti a testi és szellemi kimerülés, a mérgezőszerek (alkohol, chloral-hydrat, morphin, aether stb.) behatása is, mint ezt Kraepelin és tanítványai kimutatták. A szellemi tevékenység energiájának csökkenését kifejező emlékezőképességbeli gyengeség, tökéletlenség akadályozza a különféle benyomások megtapadását s különösen a szellemileg fejletlen, gyengeelméjű, buta egyének szegények emlékképekben, sőt az elvontabb (socialis, ethikai, vallás, jogi stb.) fogalmaik fogyatékosságánál vagy hiányánál fogva a helyesség, célszerűség szempontjából nem is keletkeznek tapasztalati emlékképeik. Az elbutulásos állapotokban pedig úgy a benyomások megjegyzése, mint megőrzése szenved, ami kifejezést nyer abban is, hogy a beteg a társalgás folyamán megbeszélt tárgyat mint egészen újat, ismételten felemlíti, a kapott felvilágosítás dacára többször tudakozódik valami után, egy és ugyanazon tárgy vagy személy nevét, az események körülményeit, idejét újra és újra megkérdezi. Némely kórformánál különösen a tulajdonnevek és számadatok rögzítése van megnehezítve. Klinikailag tehát az emlékezésbeli gyengülés feledékenység alakjában nyilvánulhat. Rendszerint azt tapasztaljuk, hogy a szellemi élet fokozatos hanyatlásában előbb az egyes képzetek összeköttetései, aztán maguk a képzetek pusztulnak el. Az emlékezet csökkenése, gyengesége, hiányossága, tökéletlensége alatt tehát általában a megőrző- és felidézőképesség megzavarását értjük. Elmebajosok emlékezetének hiányosságát, hézagosságát elősegíthetik az észrevevést és a társítást míveleteket megnehezítő gátlási tünetek (pl. a melancholiás depressióban), továbbá a mélyebb kedélybeli elváltozás, a kóros érzetek, kellemetlen, fájdalmas, hypochondriás képzetek, az illusiók, hallucinatiók, amelyek a figyelmet elterelik, az öntudatot szűkítik, minélfogva az agyra ható ingerek, benyomások nem érvényesülhetnek kellő intensitással s az emlékezetben vagy semmi, vagy csak homályos nyomokat hagynak hátra. Némelykor az egyes benyomások megtapadnak ugyan az emlékezetben, de ott csak lazán vagy nem megfelelő módon associálódnak, avagy meglevő associatiós láncolatuk felbomlik, úgy hogy az öntudatba vagy éppen nem, vagy részletekben, homályosan jutnak be. Ilyenkor keletkezik az emlékezéshiány (amnesia), amely főleg epilepsiás, hysteriás, alkoholos alapon vagy koponyasérülés után szokott kifejlődni, továbbá az általános (summaris), homályos és a hézagos emlékezés, amidőn az átélt események főbb vonásokban, elmosódva vagy részletekben, különválva jelennek meg az öntudatban. Ezekből szövődik össze
