Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 2. Az észrevevés rendellenességei
tárgygyal, testrészszel való érintés, villamozás, delejezés érzése támad. Egyesek előtt ügy tűnik fel, mintha apró vagy nagyobb állatok másznának rajtuk, valaki vagy valami mellükre nehezednék, koponyájukat, mellkasukat felnyitnák, csontjaikat ropogtatnák, összecserélnék, nemző szervüket fogdosnák, megsértenék, közösülést végeznének velük, végbelükbe dugnának valamit, szájukban, torkukban idegen test, szőr volna. Cs.-né betegem arról panaszkodott, hogy megholt ember, majd borjú bőrét húzták rá s azon kijelentéssel vonakodott mosakodni, hogy más bőrét nem hajlandó tisztogatni. Sz. úgy érezte, hogy valaki megfogja kezét és az ágy vasához tolja. A szervérzés körében jelentkező csalódások a szervek megváltozásának érzetét keltik. H. betegem pl. arról panaszkodott, hogy ellenségei benne a vérkeringést folyton módosítják. Egy másik meg azt érezte, hogy agyát megfordították. Az izomérzésbeli (kinaesthesiás) hallucinatiok izomfeszülés, mozgás, helyzetváltozás csalódását okozzák. A beteg azt hiszi, hogy végtagjai megnyúlnak, összehúzódnak, elcsavarodnak, egész teste emelkedik az ágyban, ringatódzik, a talaj egyenetlen, süpped alatta, felrepül, a mélységbe zuhan. V. betegem járásközben azt érezte, hogy sarkát hátrahúzzák, botot dugnak lábai közé, nagy teher nyomja le vállát, ennek következtében botorkálva ment, gyakran megállt, hátra nézett s a vélt teher ellensúlyozása céljából törzsét ellenkező oldalra hajlította. Majd úgy tűnt fel előtte, hogy karját ki akarják csavarni s ezért különféle mozgásokat végzett vele. Egy másik nőbetegem azt érezte, hogy száját egész a füléig tágítják s szemtekéjét egészen kihúzzák üregéből. Egyes esetekben a beszédben szerepet játszó izmok sajátságos mozgási érzése azon csalódást kelti a betegben, mintha egyes szavakat ejtett volna ki. A hallucinatiókat, amelyek gyakran több érzékszerv körében nyilvánulnak s az észrevevést színesebbé tehetik, a betegek szervezetükön kívül vagy belül különféle módon lokalizálják. A térben néha olyan távolságra is, ahonnan az érzékszervekhez ingerek nem juthatnak (pl. valaki más országból vagy világrészből hall beszédet, messze lát különféle tüneményeket). Megkülönböztetik, hogy a fény, a hang felülről, alulról, egyik vagy másik oldalról jön. A látásképeket rendesen a physiologiás viszonyokhoz mérten a látóhatár keretébe, tehát a szem elé helyezik, kivételesen előfordulhat azonban az is, hogy a szemtekék, .hátuk mögé lokalizálják, amidőn extracampinos hallucinatióról szólunk. B. betegem a dementia praecox bevezető szakában gerincoszlopa mögött rozsdás kést látott függni, mig H. paranoiás háta mögött női alakokat és szekereket. Ugyancsak H. a lambda varrat csúcsán (megmutatta a helyet) keresztet és körülötte szellemeket vett észre. Szokatlan lokalizálódást inkább a hallási hallucinatióknál tapasztalunk. A betegek néha csak egyik fülükön, többnyire azonban mindkettőn vesznek észre hangokat, szavakat, mondatokat, de azok helyéül nemcsak külvilágot, hanem szervezetük különféle részét is megjelölik. 7 Dr. Moravcsik: Elmekór- és gyógytan.
