Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 2. Az észrevevés rendellenességei
98 G. egyik lábából a felesége szavát, a másikból gyermeke éneklését hallotta. H. F.-nek a gyomrából, szivéből és szájából szóltak a hangok. H. dementia paranoidesben szenvedő betegem arról panaszkodott, hogy az anusán át telephonálnak. A hallucinatiók bár gyakran több érzéki területen nyilvánulhatnak, amidőn egymást kiegészíthetik, színesebbé tehetik, de csupán csak egy érzékszerv körére is szorítkozhatnak. A dementia praecoxos elmekórformákban a hallásbeliek, mig a maniás-depressiós és hysteriás zavartság állapotaiban a látásbeliek a túlnyomóak. Amint az alkoholisták heveny deliriumaira jellemzők a tömeges, mozgalmas (látási, hallási, szaglási, izlési, izomérzési), gyorsan feltűnő és elmosódó érzékcsalódások, ezek paranoidos alakjaiban csaknem kizárólag (a fenyegető, csűfolódó, sexualis tartalmú) hanghallások fordulnak elő. Az alkoholos deliriumok alatt továbbá az állatok, a tűz, viz, pénz, embertömeg látása is jellemző s hallucina- tióik a külső körülmények, a suggestió által befolyásolhatók. A cocain mérgezés alkalmával apró állatok, szúnyogok, pontok, mértani alakok látása, a bőr alatt férgek, alaktalan testek mozgásának érzése szokott gyakran előfordulni. Az epilepsiás zavartság eseteiben ijesztő vagy vallásos tartalmú látási és hallási hallucinatiók (fenyegető, parancsoló, támadó vagy égi alakok látása, hallása) gyakoriak. Az amentiában a minden érzékszervre kiterjedő, tömeges, változó tartalmú érzékcsalódások hamisítják meg az öntudatot. A paralysis progressiva keretében többnyire az actualis képzettartalommal összeköttetésbe nem lépő isolált hanghallások mutatkoznak. A nagyobbfoku agykéregbeli izgalommal járó heveny kórformák érzékcsalódásai tömegesebbek, sokszerüek s élénk hangulatbeli változással, motoros nyugtalansággal vannak összekötve, mig az idült termé- szetüeknél lassankint elmosódnak s egyre kevesebb hangulatbeli és motoros reactiót váltanak ki, úgy, hogy később már a betegek figyelmét sem kötik le, mint idegenszerü elemek válnak ki öntudatukból. Az érzékcsalódások tartalmát befolyásolják a külső körülmények, a légkör, melyben a beteg mozog. A hallucinatiók keretében megjelennek a látott tárgyak, személyek, események is. A beteg a vele érintkezők alakját látja, hangját hallja azok távollétében. K betegem arról panaszkodott, hogy egyik segédem az őt hatalmába kerített gonosz szellem uralmát meg akarja törni s szobája ablakán át folyton figyeli, különféle eszközökkel gyötri, kínozza. A hallucináló állapotot sokszor már a betegek arckifejezése, magaviseleté is elárulja. Gyakran meresztik szemüket valamely irányba, arcuk a körülmények, a helyzet, a társalgás tárgya által nem indokolt bámulatot, örömöt, meglepetést, gúnyt, haragot, félelmet fejez ki; néha, hogy a rémlátástól megszabaduljanak, elfedik tekintetüket. A hangokat halló félszemét becsukva s kezét füle elé tartva, vagy fülét a falhoz tapasztva, figyel s a hallucinatió tartalma szerint elmosolyodik vagy elkomorodik,
