Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 2. Az észrevevés rendellenességei
94 és felocsudás közé rövidebb-hosszabb időre ködös állapot ékelődik, amidőn a külső ingerek az álomképek nyomaival associálódnak össze s az öntudat szétterelődését eredményezik. Máskor pedig az elalvást beve- vezető szendergő időszak kissé elnyúlik s ezalatt az emlékképek asso~ ciatiós kapcsolata meglazul, úgy hogy az egyes érzéki centrumok keletkező ingerülete nem a megfelelő idegpályán és kéregsejtekben nyer oldódást. Ilyenkor érzékcsalódások keletkezhetnek, az ú. n. hypnagogias hallucinatiók és illusiók, amelyek néha rendellenes, erőszakos cselekedetek indító okai is lehetnek. Dagonet felemlíti, hogy a hadjárat fáradalmai miatt kimerült s mély álomba merült katona költögető társát ellenségnek tekintvén, megsebezte. Alkalmam nyílt egy földmives büntető eljárás tárgyát képezett esetével foglalkoznom, aki éjjel azt álmodta, hogy malacot öl s kést ragadva, szeretett gyermekének nyakát átmetszette. Ilyen álom- és éberközi állapotban, phantastikus alakokat, tárgyakat, személyeket, állatokat, növényeket láthatnak, különféle hangokat, zörejt, durranást hallhatnak. Egyesek előtt úgy tűnik fel, mintha nevüket kiáltotta volna valaki, beszélgetnének körülötte, sirás, jajkiáltás ütné meg fülüket, valami vagy valaki megérintené testüket, rájuk nehezednek. Néha a hypnagogiás csalódások a hallucinatiós állapotokat szokták bevezetni. A hallucinatiók töredékesek, rhapsodiások vagy harmonikusan összefüggők s bár többnyire az egyéniséghez szorosabban összekapcsoltak, egocentrumosak, egyes esetben mint idegenszerü, isolált jelenségek merülnek fel az öntudatban. Továbbá lehetnek állandók vagy változók. A töredékes, kuszáit, változó s gyakran tömeges érzéki csalódások az agybeli diffus izgatottsággal, mélyebb öntudatzavarral járó heveny elmekórformákban, a lázas deliriumokban, mérgezéses állapotokban szoktak előfordulni, mig a rendszeresebbek, összefüggők a paranoiás és paranoid- szerü formákban. Lényegük azonban minden esetben ugyanaz, csak a betegség által feltételezett agybeli kóros izgalom változó hullámzása kölcsönöz tartalombeli és időbeli módosulást éppen úgy, amint pl. a mániás izgatottság akadályozza az associatio szabatos lefolyását és okozza a különféle képzeteknek bizarr csoportosulását, a gondolatmenetnek szaka- dozottságát. A hallucinatiók az elmebajosok minden érzékszerve körére kiterjedhetnek, de leggyakoriabbak a látásiak és hallásiak. A látásbeli csalódás (visio) alakjában megjelenhetnek egyes fényérzetek : fényes gömbök, fonalak, szikrák, sötét foltok, felhők, árnyak stb., vagy egyes személyek, állatok, alakok, tárgyak, összefüggő tünemények, események, cselekedetek, kellemes vagy kellemetlen színezettel, tartalommal. A betegek néha egész tájképeket, növényekkel, erdővel, hegyekkel, sziklákkal, patakokkal, emberekkel, állatokkal, közlekedési eszközökkel, felhős vagy felhőtlen éggel, csillagokkal, verőfényes nappal, vagy fenyegető alakokat, verekedést, csatározást, vért, phantastikus,
