Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

I. Rész. Az elmebetegség okai - 1. Szervezeti, testi okok - f) Mérgezés

84

alászállása, a teljes apathia és tompaság, nehézkes, vontatott beszéd, az izomzat általános elernyedése léphet előtérbe.

Az atropin irtán részint epilepsiásoknál belső használat, részint a szemészetben a szembe való becseppentések után a fontos látatágulás mellett észleltek néhány napig tartó s az alkoholisták delirium ára emlékeztető tömeges ember- és állatlátást, photopsiákat, majd a végtagok mozgásaiban nyilvánuló bizonytalanságot, a teljes apathiáig és tompaságig fokozódó gátlási tüneteket.

A nícoiin-mérgezés tünetei főleg utóbbi időben részesültek behatóbb méltatásban. Egyes esetekben az erős dohányzás határozott neurastheniás jelenségeket válthat ki. különösen a gyengébb szervezetű egyéneknél, s gyakran észlelhetni utána tompult felfogást, meglassúbbodott association emlékezetbeli nehézkességet, szívdobogást és szorongást, nyelv- és kézreszketést, amblyopiát, látótér szűkületet. Kjelberg a nicotinnak az idegrendszerre gyakorolt hatását részletesebben tanulmányozván, kiemeli, hogy a 3 mgrmig alkalmazott mcotin-adagok a nyelven és garatban égető érzést keltenek, majd fokozzák a nyál-elválasztást, hőségi érzetet és álmatlanságot okoznak, körülbelül fél óra múlva gyors és nehéz légzés, sőt a légző izmok klonikus görcse, bágyadtság, ájulás, hányás következik be s e tünetek három óra múlva alább hagynak. A kifejezett nicotin-psychosis leginkább a bagózóknál és tubákolóknál észleltetett, a dohányzóknál ritkábban. Előzményi szaka három hónapig is eltarthat s főleg álmatlanságban, kedvetlenségben, nyomott - ságban, nyugtalanságban, szorongó érzetekben nyilatkozik s végre praecordialis félelmek kiséretében kitör az elmezavar, melynél három stádium különböztethető meg. Az első alatt a beteg álmatlan, hiányosan táplálkozik, keveset, de elég logikusan Ítészéi, hangulata zavart, a különféle hallu- cinatiók és téveszmék sokszor öngyilkosságra vezetik. A második szakaszt az emelkedett, derült hangulat, mániás izgatottság, kellemes tartalmú érzékcsalódások jellemzik. ÍF^-4 hét múlva bágyadtság szakítja meg egy időre az izgalmakat. A harmadik stádiumban ezen átmenetek egyre rövidebbek lesznek, a beteg ingerlékennyé válik, felfogása, emlékezete gyengül, kévését beszél, testmozgásai lassúk.