Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
I. Rész. Az elmebetegség okai - 1. Szervezeti, testi okok - e) A szervezeti élet egyes physiologicus folyamataihoz társuló elváltozások
72 gyógyítható alakot és pedig heboidophrenia vagy heboid neve alatt, a mely az általa elvetendőnek tartott erkölcsi elmezavar elnevezés alatt szokott szerepelni. Az ilyen betegeknél a jog és jogtalanság érzete tulajdonképen nem hiányzik, csak ezek alkalmazása lehet fogyatékos egyes esetekben s a nagyfokú egoistikus hajlam teljesen háttérbe szorítja azokat. A betegek sokszor belátással bírnak bajukba s felismerik cselekedeteik visszásságát. Jellemző, hogy a mondottakat tökéletlenül fogják fel s az egyes kérdéseknél csak megközelítő megoldást tudnak adni. Melan- choliás lehangoltság heves indulatokkal váltakozva jelentkezhet, ellenben a vesaniás vonás hiányzik. Ezen kórformáknak — mint a szakemberek egy része is véli — önálló különválasztása nem jogosult eléggé s inkább a serdülés időszakában olykor hevenyen kifejlődni szokott s mániás és melancholiás izgalmak által színezett elmegyengeség keretébe tartozik, a mely egyes esetekben meggyógyulhat, míg máskor súlyosbodik. Svetlin kimutatta, hogy a serdülés szakában elmebeteggé lett, öröklés által terhelt nők egy részénél koponya- alkotásbeli rendellenességek forognak fenn, melyek a Imponya mellső részén levő varratok korai, a serdülés szakával _egybeeső összenövései által vannak feltételezve. A nyílvarrat korai összenövése a dolichocephaliát, a nyíl- és koronavarraté a clinoceplialiát eredményezte, a nélkül, hogy a koponya egyéb részeinek helyettesítő megnagyobbodása mutatkozott volna. Svetlin ezen betegeknél sajátságos, a hebeplireniára emlékeztető tüneteket észlelt. Az ilyen koponyabeli rendellenességeket feltüntető, terhelt leánygyermekek testileg hiányosabb, szellemileg jó fejlettséget, de akaratos, makacs természetet, néha feltűnő részvétlenséget, hanyagságot, a munkához kedvetlenséget tanúsítottak. A serdülés bekövetkezése után ingerlékenyekké, békétlenekké váltak, féltékenykedni, irigykedni, gyanakodni kezdtek, gondolkozásukba, cselekedeteikbe bizonyos eroticus vonás vegyült. Majd ügyeim ük'et saját személyükre, sorsukra fordították, mígnem azon gondolat, hogy másoktól elütő tulajdonságokkal, különféle hibákkal bírnak, kedélyüket nyomottá tette, mely állapotot növelték