Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

I. Rész. Az elmebetegség okai - 1. Szervezeti, testi okok - b) Traumák és operatív beavatkozások

zavarokat, kóros érzeteket, hallucinatiókat okozhatnak. Seppilli, Souchon, Hack Tucke, Royet a látó- és hallószerv betegségeinél fénylátást, látásbeli csalódásokat, zörgést, zúgást, hanghallásokat tapasztalt. Royet kutatásai alapján azon eredményre jutott, hogy az elmezavarok elég gyakran állnak összefüggésben a szem betegségeivel s az esetek többségében a jobb szem volt a kóros. Egyes esetekben pedig a szem bántalmainál megkivánt s hosszabb ideig a sötét szobában való tartózkodás eredményezett szellemi zavarokat (Schmidt-Rimpler esetei). Gaurau viszont egy ízben hysteriával kapcsolatos melancholiát látott meggyógyulni két oldali cataracta operatio után.

A fül lobos bántalmai terhelt egyéneknél néha a direkt kiváltó okot, máskor a dispositiót képezhetik az elmebaj keletkezésére. Ilyen genves folyamatoknál mániás izgatottságot is észleltek.

b) Traumák és az operatív beavatkozások.

A szervezet egyes részeit, különösen a koponyát érő egyes sértések részint az agy, gerinczvelő szövetének, burkainak, a környéki idegek direkt érintése, bántalmazása következtében, részint közvetve a rázkódás folytán keletkezett (például a vérerek megrepedése után beálló vérzések s ezek következményei, complicatiói), avagy a közelebbről meg nem határozható s vizsgálati eszközeink által ki nem mutatható tömecsbeli elváltozások alapján különféle mü- ködésbeli zavarokat, ideg- és elmebajokat eredményezhetnek. Esés, lezuhanás, a koponyára gyakorolt ütések a gyengébb ellenállású véredényrendszernél (alkoholisták, idősb egyének, syphiliticusok arterio-sclerosisa esetében) könnyen okozhatnak az agyburkokban vagy az agy állományában vérzéseket. A vérzés lehet nagyobb terjedelmű, vagy csak kisfokú s mint ilyen apró encephaliticus góczok fejlődésére vezethet. Létre jöhet vagy az elszenvedett traumas behatás oldalán, vagy az agy ellenkező oldalán (contre- eoup). A sérülés egyes esetekben magát az agy állományéit roncsolja, míg máskor a behorpadt kqponyacspnt izgatólag hat az agyfelületre. Néha a koponyát ért kíilbehatásnak