Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 11. Hüdéses elmezavar (terjedő hűdéses butaság, paralysis progressiva, dementia paralytica progressiva)

elégül hívta, fényes estélyeket rendeznek, arany és ezüst tálakból és tányérokból esznek, a környezetet lakomákra invitálják, nagy pénzösszegeket Ígérgetnek mindenkinek. Nagy, vakmerő, badar terveket kovácsolnak, folyton tenni, cselekedni akarnak, mialatt tér- és időbeli tudatuk meghamisított, homályos voltát árulják el. Néhány nap alatt szándékoznak beutazni az egész világot, a csillagokba, a napba akarnak repülni. Egy paralyticus pl. azt állította, hogy Európa és Amerika között a tengert kavicsokkal fogja kirakatni, hogy ily módon szárazon juthasson át New- Yorkba. Egy másik pedig a Dunát Debreczenig akarta vezetni. Ugyanezen beteggel megtörtént, hogy midőn a főváros felé utazott, a gyorsvonat vészjelzőjét megnyomta s midőn a vonat megállt s kérdőre vonták, ezen cselekedete okául azt adta elő, hogy a vidék megtetszett neki s a szép szántóföldet meg akarja venni. Az ilyen betegek továbbá nagy megrendeléseket tesznek, különféle jogügyleteket kötnek, mindenfélét összevásárolnak. így megtörténik, bogy a környezet azon panaszszal áll elő, hogy a beteg egy idő óta a kalapokat, nyakkendőket, sétapálczákat s más tárgyakat tuczatszámra liordatja haza, vagyoni viszonyainak s a szükségletnek meg nem felelő módon pazarul költekezik. Egy paralyticus pl. véletlenül a piaczon megfordulván, a fazekas összes cserép edény készletét megvette s családja nagy rémületére lakására szállíttatta. Néha a betegek csekély értékű tárgyakért nagy összegeket dobnak ki, a mint ezt azon általam észlelt egyén is tette, a ki egy péküzletben néhány darab zsemléért 10 frtost dobott az asztalra. A betegek kórosan fokozott önérzetüknél s csökkent Ítélőképességüknél fogva mások jogait, a társadalmi rend érdekében felállított korlátokat nem respectálják. A terveik elé gördített akadályokra erőszakosan reagálnak. Nyilvános helyen zajt ütnek, mások nyugalmát megzavarják, követelők s a magukviselete miatt számon kérőket szóval és tettleg bántalmazzák. Teljes nyugalommal rakják zsebre az üzletekben látott árúczikkeket, az orvos rendelő szobájában megpillantott kisebb tárgyakat (pl. könyveket, fényképeket) s ha e miatt kérdőre vonják, még ők méltatlankodnak vagy heves szidalmakban törnek ki. A nagysági téveszmék tar-