Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
I. Rész. Az elmebetegség okai - 1. Szervezeti, testi okok - a) Az agy, gerinczvelő és környéki idegek betegségei
40 felelő gyógykezelésre (bromkószítménvek adagolására) mindkét esetben megszűnt. A neurasthenia, hysteria és epilepsia nemcsak nagy szerepet játszik az elmebetegségek kóroktanában, de az ezen alapon keletkező psychosisokra oly jellemző bélyeget nyom, bogy külön nenrastkeniás, liysteriás és epilepsiás elmezavart kell megkülönböztetnünk. Úgy a neurastlieniá- ról, mint a liysteriáról és epilepsiáról tellát részletesen később, az egyes kóralakok tárgyalásánál lesz szó. (Lásd a neurastheniás, liysteriás és epilepsiás elmezavart.) A környéki idegingerek reflexúton válhatnak ki, élénk delirinmok és mozgási nyugtalanság által kisért psychicus izgalmakat, másrészt a környéki idegek bántalma, kóros elváltozása (sérülése, lobos folyamata), hibás associationa- lis folyamatok útján illusiókra s hallucinatiók megindítására, befolyásoltatási és^ üldöztetési téveszmék fejlődésére szolgáltathat alkalmat. így a különféle idegterületeken keletkező neuralgiák szorongó, félelmi érzetekkel kapcsolatos heves kitöréseket, öntudatzavarokat, epüeptoidszerü állapotokat eredményezhetnek, a melyekre nézve mindig jellemző a vasomotoricus zavarok által kisért fájdalmakkal' kapcsolatos gyors kitörés. A periphericus idegek lobos folyamatánál, az egyszerű neuritis éknél, melyekre nézve jellemzők a megfelelő idegterületen nyilvánuló fájdalmasság, a nyomásra való érzékenység, többé-kevésbbé kifejezett paraesthesiák, az illető ideg által ellátott izomcsoportok bénulásos állapota, esetleg sorvadása és a villamos vizsgálatnál mutatkozó elfaju- lási reactio (a villamos ingerlékenységnek quantitativ és qualitativ megváltozása) — az általános idegességen, a közérzeti zavarokon kívül kisebb-nagyobbfokú psychicus izgalmak, a kedélyhangulat ingerlékenysége, mulékony jellegű s többnyire üldöztetési irányú hallucinatiók és deliriu- mok mutatkozhatnak. Boss az ilyen alapon fejlődő elme- bántalmak egymás közt való nagy hasonlatosságát tapasztalta s négy stádiumát különbözteti meg. Az első az érzékszervek és a képzeletkor ingerlékenységében s egyes futólagos hallucinatiók felcsillanásában nvilatkozó szakasz, me- lyet a szédülés, bizonytalan járás, álmatlanság, önvádlás
