Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 7. Tébolyodottság (paranoia)

30 t meggyőzöleg tudják ecsetelni, a gondolkodás alaki épsége, egyébként általános tájékozódottsága, sőt általános társa­dalmi ismeretei sokáig takarják az illusiókat, értelmi csa­lódásokat és téveszméket. Csak később, midőn az izgalmi jelenségek befolyása alatt az elmeél eltompul, a logikai bot­lások egyre szembeötlőbbek lesznek, derül ki az elme- betegség. Az összes szellemi nyilvánulásokat bonczoló szakérte­lem azonban már korábban felismerheti az elmebeli rend­ellenességeket. De ezek elbírálása sokszor jelentékeny aka­dályokba ütközik. A perlekedő tébolyodott u. i. társalgás közben ügyesen tudja takarni a kóros tüneteket s különben is bizalmatlan lévén minden fürkésző törekvés iránt, a kér­dések elől elzárkózik. Csak lia huzamosabb időn keresztül érintkezünk vele s bizalmát képesek vagyunk megnverni és rábírni, hogy élete történetét, körülményeit beszélje el, találjuk fel az egyes kóros vonásokat. A beteg iratai, fogalmazványai, a törvényszékhez, hatóságokhoz, testüle­tekhez benyújtott kérvényei, beadványai azonban sokkal több értékes támpontot fognak nyújtani. Fel fog tűnni az a sajátságos mohóság, melylyel igazságosnak, jogosnak vélt ügyét diadalra juttatni törekszik, minek következménye az íveket kitöltő, nagy számú fogalmazvány, a melyekre nézve jellemző, hogy a beteg baját, követelését, panaszát jó for­mán mindig ugyanazon szavakkal adja elő. Szembe ötlik továbbá az a sajátságos, saját képességeit túlbecsülő ön- tetszelgés, állítása jogosságában, igazságos voltában való megdönthetien meggyőződés, a nyilatkozatoknak ellent­mondást nem tűrő határozottsága, másfelől a gyanúsító, vádaskodó hang, az elégedetlenség, folytonos panaszkodás. Ezek mellett a beteg által készített beadványokban csak úgy hemzsegnek a törvényes intézkedésekből merített idé­zetek. A betegség további folyamán a kiindulás alapját szol­gáltató ügy mindinkább háttérbe szorul s élesebben kör- vonalozódik az üldöztetést színezet s a beteget már az igazság, jogosság hangzatos szólamai megett az üldözte­tésre visszavezetett személyes motívumok foglalkoztatják. Ilyenkor minden vágyát, minden törekvését az ügyével kap-

Next

/
Thumbnails
Contents