Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 6. Időszakos elmezavar (psychosis periodica)
'284 gyakran ejtenek önmagukon sérüléseket is, a melyek a megfelelő sebészi elbánásban részesítendők. 6. Időszakos elmezavar (psychosis periodica). A tapasztalat szerint néha az elmezavar, mint a mania, melancholia és zavarodottság, bizonyos szabályszerűséggel rohamok alakjában többször ismétlődhet. Az egyes rohamok úgy a kitörés, mint a tünetek, időtartam és megszűnés tekintetében meglehetősen hasonlítanak egymáshoz. Rendesen alig számba vehető s főleg szívdobogás-, fejfájásban, szédülés-, ingerlékenység-, némi szorongó érzésben nyilvánuló bevezető szakasz után gyorsan szokott kitörni és lezajlani, úgy, hogy nehány nap vagy hét alatt teljesen megszűnik. De aztán hetek, hónapok, évek múlva ismét kifejlődik. A beteg azonban az egyes rohamokat kitöltő szünetek alatt sem normalis, ideges, ingerlékeny, időnkint fejfájásban, álmatlanságban, congestiókban szenved, gyakran keletkeznek nála indulatkitörések, excentricus, gondolkodása, magaviseleté a fegyelmezetlenség, következetlenség és tökéletlenség bélyegét hordja magán. A gyakoribb rohamok után aztán már a gyenge elméjüség világosabb jelei fognak kidomborodni. A rohamok a rendes kóralakoktól épen a gyors kifejlődés, a rövidebb időtartam és a tünetek •csekélyebi) intensitása által különböznek. Az éveken át való ismétlődés után characterük némi változáson mehet át, rövidebbekké vagy hosszabbakká, elmosódottabbakká válhatnak. Rendesen öröklés által terhelt egyéneknél főleg a serdülés időszakában, a terhesség, gyermekágy alatt, de néha koponyasértés után, úgyszintén az alkoliolismus alapján szokott kifejlődni. Hasonló rohamok fordulnak elő az epi- lepsiások- és hysteriásoknál is. Leggyakoribb az időszakos mania (mania periodica), a melynek — Krafft-Ebing szerint — egyik sajátságát az okoskodó, veszekedő, haragos ingerlékenység, az indulatok kitörésére, erőszakoskodásra, nemi és alkoholos kicsapongásokra, kóborlásra, lopásra való hajlam képezi. Ezen tüneteket az agy felé való vértorlódás, fokozott vizelet-, nyál- és
