Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 6. Időszakos elmezavar (psychosis periodica)

verejték-elválasztás, a pupillák nagyságának megváltozása^ álmatlanság szokta kisérni és bár a betegek többnyire igen sokat esznek, testsúlyuk mégis csökken, míg a roham megszűnése után gyorsan emelkedik. Egy-egy mániás roham néhány óra, nap, hét alatt megszűnhet, ha hosszabb ideig- tartott, sokszor a heveny butasághoz hasonló kimerüléses. állapot következik be.

Az időszakos búskomorság (melancholia periodica) ritkábban fordúl elő. Az egyes rohamokat nagyon rövid s általános levertségben, fejfájásban, étvágytalanságban nyilvánuló előzményi szak szokta bevezetni s meglehetős halvány tünetekkel folynak le ugyan, mind a mellett a betegek életúntsága és öngyilkosságra való hajlama igen nagy.

A hallucinatiók által kisért zavarodottság inkább csak egyes szakadozott deliriumok, változó színezetű hallucinatiók s az öntudat homályossága, egyes kényszermozgások és az izmok tónusának megváltozása által jellemzett rohamok alakjában nyilvánul.

Végül időszakosan jelentkezhet az iszákosság is (dipsomania). Ilyen esetben azt tapasztaljuk, hogy a különben rendes életű egyént egyszerre álmatlanság, fejfájás, étvágytalanság, munkaképtelenség, ingerlékenység, szorongó érzés, szívdobogás lepi meg és sajátságos vágyat érez a szeszes, italok élvezete után. Eleinte küzd, ellenáll, de aztán neki adja magát a tivornvázásnak, sokat éjjelez s a szeszes italok befolyása alatt kellemetlen, sokszor ijesztő halluci - nátiók (nagy tömeg, állatok, tűz, víz, ördög látása, fenyegető hanghallások), általános reszketés, étvágytalanság, émelygés, hányás, szédülés jelentkeznek nála, mígnem néhány nap, hét alatt teljesen kimerül s rövid ideig (^—•> napig) tartó stuporos állapot és elnyújtott alvás után magáihoz tér. Ezután rendes álma, étvágya, munkakedve visszatér, de a rohamok hetek, hónapok, évek múlva ismétlődnek, mígnem szellemi fogyatkozások fejlődnek ki.

Az időszakos elmezavar prognosisa rósz. Gyógyítás szempontjából alig tehetünk valamit. Legfeljebb az izgatottság- tünetei ellen küzdünk a csillapító és álomhozó szerekkel, melyekről a melancholia, mania és hallucinatoricus zavarodottság therapiájának tárgyalásánál volt szó. A dipso-