Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 3. Hallucinatoricus zavarodottság (amentia)
268 met mereszt rá. Néha úgy érzik, mintha testük és lelkűk külön válnék vagy testükre valami ólomsúly nehezednék s kővé változnának. A kaleidoskop tarka képei szerint változó érzékcsalódások csak egyes, szakadozott, zagyva deliriumokat hoznak felszínre s oly rendszeres téveszméket, milyenekkel a tébo- lyodottságnál találkozunk, nem fejlesztenek ki. A helyes felfogást és tájékozódást, a logikus gondolkodást lehetetlenné teszik, az associátiós míveletek rendes menetét megakasztják, a figyelmet folyton más és más irányba terelik, az öntudatot meghamisítják, megzavarják, élénk hangulatbeli ingadozást eredményeznek, indokolatlan, czél- és alkalomszerükén, badar cselekvéseket indítanak meg vág}’ a mozgató kör működését megbénítják. A betegek a sokféle — olykor egészen ellentétes — benyomások közül nem képesek a valót felismerni, egyik kép a másik után ragadja meg figyelmüket, desorientáltakká lesznek, gondolkodásuk, cselekedetük illogicussá, beszédük zavarttá válik, a hozzájok intézett kérdésekre adott feleleteik a hallucinált hangokra tett nyilatkozataikkal sokszorosan összekeverődnek, gyakran elhallgatnak, majd ok nélkül felkiáltanak, mosolyogni, nevetni kezdenek, de arczuk már a következő pillanatban elkomorodik, szitkozódnak, fenyegetődznek, avagy ijedten elfedik arczukat, menekülni igyekszenek, jobbra-balra te- kintgetnek. Néha álmatagon bámulnak magok elé, j árnak- kelnek, monologizálnak, avagy alig vagy épen nem érthető szavakat mormognak magokban, integetnek, valami dallamba kezdenek, majd hahotára fakadnak. Hajukat szétbontják, összekuszálják, láthatatlan alakokkal folytatnak társalgást. Tekintetük epedést, vágyat, fájdalmat, szenvedést, örömöt, haragot, felindulást fejez ki. Olykor egy-egy csodálatos visió ekstasisba ejti, a midőn kerekre nyílt szemekkel, mintegy megdermedve állnak eg}’ helyen. Az ijesztő liallucinátiók praecordialis félelmet, szorongást válthatnak ki, a betegek erőszakos cselekedeteket követhetnek el, környezetüket megtámadják, törnek-zúznak, vagy önmagukat sértik meg, életüket kioltani törekednek, öngyilkosokká lesznek, míg máskor a nagy fokú mozgási és szellemi nyugtalanság, élénk eszmetolongás, gondolat-
