Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 1. Búskomorság (melancholia)
242 tartással, a szenvedés kifejezésével ülnek vagy állnak egv helyen. A m. frontalis összehúzódása következtében a homlokon vízszintes irányú ránczok képződnek, a m. corrugator supercilii contrahálódása a két szemöldököt közelítvén egymáshoz, az orrgyök felett függélyes ránczok képződnek, de ezen kettős működés egyúttal azt is eredményezi, hogy a szemöldök ívek belső vége felemelkedik. A m. orbicularis orbitae összehúzódása következtében a szemrés szűkül és a külső szemzug körül is képződnek ránczok. Némelyek az ily módon keletkezett képet a görög ómegával hasonlítják össze s melancholiás ómegának nevezik. A szájrés néha elszélesedik, míg máskor a sulcus nasolabialis erősebben körvonalozódik és az alsó ajk előre tolulva, kicsu- csorosodik. Egyes esetekben a test többi izomzatának tónusa is megváltozhat s kifejlődik a katalepsiás, avagy tetaniás állapot s a végtagok, a törzsnek majd hajlító, majd feszítő, pronáló, suppináló izmai jönnek összehúzódásba, a mi aztán merev helyzetet (katatoniás merevség) eredményez. Ilyenkor szólunk melancholia attonitáról. Máskor ismét az összes izmok elernyednek (melancholia passiva). Mindkét esetben az önkéntes mozgásbeli míveletek szünetelnek. A betegek teljesen elhanyagolják önmagukat, környezetükkel mit sem törődnek, a törekvések, vágyak legkisebb jelét sem árulják el, abuliásak. Ha hosszas biztatásra, nógatásra végeznek is valami szellemi vagy mozgásbeli működést, mind ez nagy küzdelmek árán vontatva, igen lassan, szakadozottan történik s teljes befejezést nem nyer. Az egyes mondatok közepén elhallgatnak, alig egy-két lépést téve, megállnak. Időnkint vizelet- és székrekedés állhat be nálok, míg máskor ürülékeiket magok alá bocsátják. Ezen külsőleg feltűnő működésbeli kötöttség mellett azonban a kedélyi élet mély elváltozása, a lelki fájdalom itt sem hiányzik, csakhogy némává lett s a betegek meggyógyulásuk alkalmával elmondják, hogy mennyit szenvedtek, bár ennek kifejezést adni nem tudtak. Oly esetben azonban, a hol a szívtájra localisálódó kellemetlen érzettel összekötött, vasomotoricus zavarok által kisért félelem (praecordialis félelem), a szorongás uralja a kórképet, a betegek izgatottak, nyugtalanok lehet-
