Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 1. Búskomorság (melancholia)
nek, helyüket nem találva, ide s tova járnak, kezeiket tördelik, hajukat tépik, testük egyes részét, különösen fejüket néha véresre vakarják. A nagy fokú psychicus dysaesthe- siát, a lelki fájdalmat a fel-íelbukkanó kellemetlen tartalmú liallucinatiók, illusiók a kétségbeesésig fokozhatják. Mindenütt szomorúságot, gyászt vesznek észre, minden a legsötétebb színben jelenik meg előttük, a végpusztulás jeleit látják, a kínos, gyötrelme« halál közeledtét érzik, sehol enyhülést nem találnak, egyik rémes kép a másikat váltja fel nálok. Ilyenkor arczuk halotthalvány, eltorzul, a legnagyobb rettegést fejezi ki, szemeik kidülednek, orrszárnyaik széthúzódnak, homlokuk verejtékzik, légzésük szívverésük gyors. A nagy fokú izgatottság néha az u. n. raptus melancholicusban éri el tetőpontját, a midőn az öntudat megzavarodása vagy teljes elliomályosodása mellett heves és erőszakos kitörések, egyes tárgyak szétzúzása, a környezet megtámadása következnek be. Ilyenkor a betegek a legerőszakosabb cselekedeteket követhetik el, környezetüket, önmagukat megsebzik, családjuk tagjait leölik, fejüket a falba verik, a földre vetik magukat, az ablakon igyekeznek kiugrani. Ezen állapot — mely alatt a betegek nagy mértékben ön- és közveszélyesek —- rendesen rövid ideig tart s utána a megnyugvás bizonyos foka következik be. Az ilyen mozgásbeli nyugtalansággal járó esetekben a melancholia agitatáról szokás szólni. Néha azonban a melancholia passiva és attonita keretében is észlelhetők heves motoricus kitörések, a midőn a kínzó képzetek által feltételezett belső nyugtalanság mint felhalmozódott feszítő erő explodálva, elevenerővé változik. A betegeknél egyes kényszercselekedetek (ide-oda kapkodás, törés, zúzás, rombolás, erőszakoskodás, gyújtogatás stb.) a lelki fájdalomtól, a szorongó érzéstől való megszabadulásra irányuló törekvésből is eredhetnek, avagy bizonyos rémületet keltő tettek látása vagy hallása váltja ki. A heves kitöréseket egy ideig tartó megcsillapodás, megkönnyebbülés szokta követni. A melancholia egyik fontos tünetét képezi az abstinentia is, a melynek okai egy részt az egész szervezeti és szellemi •élet működéseinek csökkenésével, gátoltságávai járó éhség16* i>43
