Mittelmann Bernát dr.: A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte (Budapest, 1900)
Egynéhány szó az ugynevezett Mecicahról
Egynéhány szó az úgynevezett Mecicahról. Nem .mellőzhetjük hallgatással az úgynevezett Mecieaht, mely mint a szertartás kiegészítő része tekintetik az összes zsidó pártárnyalatoknál, de gyakorlati kivitelében nagy eltérést mutat. Egyesek a törvény betűjét szószerint veszik. Mikor Me- cicaht végeznek, a himtagsebéből jövő vért szájukkal kiszívják. Mások, különben döntő vallási tekintély (Cháthám Szófer), után igazodnak, ki úgy döntött, hogy a vért orvosi kötszerrel is lehet eltávolítani. Ez utóbbi felfogás teljes mértékben honorálja az orvosi felfogást. De a vallásos szempontokkal sem áll ellentétben. A zsidó vallástörvények nemcsak ethikai, de igen sokszor egyszersmind közegészségügyi vonatkozásnak. A biblia, mely a lepránál már évezredek előtt teljes elkülönítést és az inficiált tárgyak elégetését rendelte, e részben bámulatba ejtő. A halottak körüli eljárás az étrendi és állat- vizsgálati törvények, a fürdőzési intézkedések mind ethikai, de egyszersmind egészségügyi tendenciával bírnak. A Mecicabnál sem állhat tilalomfa az egészségügyi szempont érvényesülése előtt. A Mecicah célja, hogy a körülmetélés minden veszély nélkül történjék meg. (Hászkanah.) És maga a felekezetnélküli tudomány bizonyítja, hogy a körülmetélés nemcsak áldozat nélkül történhetik, de az egyénre nagy előnyökkel jár. A körülmetélés volt a zsidó faj nemi egészségének és termékenységének okozója. A Mecicah gyakorlati kivitelének egyik (Cháthám Szófer) módja; az orvosi kötszerrel való letörlés, és bekötés, mely kitűnő vérzéscsillapító, mert ezen eljárásnál a vér az erekben megalszik. Az erekben levő alvadékok természetes dugaszok módjára gátolják a további vérzést.
