Mittelmann Bernát dr.: A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte (Budapest, 1900)

III. A Circumcisio jelentősége a zsidó vallásban, a biblia, talmud, Philo, Maimonides, Kuzari és Albo felfogásában

A körülmetélés a zsidó vallás alapvető tétele. Mint ilyen, egész kivételes formában jelenik meg a bibliában. Mint Isten és-ember közti szövetség eredménye, csupán a körülmetélési törvény van megparancsolva. De mint vallási kiindulási pont rendkívül érdekes, mert az egész vallásnak megadja a jellegét. Teremtő és teremtmény között sajátságos dolog; olyas valami, ami csak teremtmények között szokás. De az ember a kultúra bölcsőjében elvont fogalmakat nem érthetett és az Istent csak symbolumokban foghatta fel. Csak ismert emberi dolgokból volt vezethető analógiával az ismeretlen istenihez, csak a természetesből a természetfölöttihez. És bármennyire küzd a biblia Isten érzéki föltüntetése ellen a legtisztább Isten eszmének érthetővé tétele érdekében, külsőségekkel kellett kom- promissumra lépnie. Azért vegyül a bibliában Isten cselekményeibe emberi motívum. Isten, ki a bibliai előadásban ég és föld, sötétség és világosság teremtője, mégis közel jut az emberhez és szükségképen eredményezi, hogy valamint ő szent, az ember is lehetőleg tökéletesedjék.

Egyetlen Isten és egyetlen szövetségi symbolum, a körülmetélés, mely bár külsőség, de az ember lelki tisztaságát fejezi ki; evvel vált külön a bibliai ember összes kortársaitól, kik részint testi, részint lelki sanyargatásokban, részint nemi szertelenségekben (Báál kultusz) látták az utat, mely felsőbbségeik kegyéhez vezet és a melyek tiszteletét a biblia szigorúan eltiltotta. Mégis az idő folyamán nem Zsidó Íróknál elhomályosul a bibliai körülmetélés értelme, midőn némelyek honosítási, mások alattvalói, majd katonai, nemzeti, politikai jelt látnak benne.

Autenrith : Abh. über den Ursprung der Beschn : katonai jel.

Michaelis: Mosaisches Recht: honositás jel.

Spencer: az uralkodónak tett alattvalói hódolat a Circumcisio.

Meiners : Literatur des Orients: rossz szellemek elűzését célozta.

Herman von der Hardt. Juris Judaornm Canonici. Cohaeret, foedus circumcisionis cum promissione de multiplicandis Abrahami posteris et de ampla regione honoribusque maximis iis concedendis, perquam intime.

ibid. p. 28. Ex quibus abunde patet, circumcisionem in Abrahamo fuisse divinae gratiae tes timonium et symbolum.