Mittelmann Bernát dr.: A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte (Budapest, 1900)
II. A Circumcisio története a zsidóknál
61 élesen különböznek az előbbi kortól. Két szempontból. A zsidóság igen csekély megszakítással háborítatlanul végezhette az operátiot, csupán attól volt eltiltva, hogy más vallásu emberen gyakorolhassa és a büntetés volt általában véve enyhébb. Csupán Constantius és Gallus császárok képeznek kivételt. Az első keresztény császár Constantin (306—337) rendeletéi különböznek tartalomban, a szerint, hogy pogány vagy később keresztény korából valók. Kezdetben teljes vallásszabadságot adott „Omnibus libera potestas sequendi religionem". (Lactant de morte Persecutorum c. 48. Eusebius X. 5. 7.) De a keresztség fölvétele után már el volt tiltva a körülmetélés kereszténynél.40) Utóda Constantius (337—361) halálos bűnnek jelentette ki a a kereszténynél való Circumcisiot.41) A zsidóságot ezek a rendelkezések nem igen érintették. A proselytaságtól teljes életében távol állott. Nagy talmud irodalom foglalkozik a kérdéssel, hogy a zsidóságba föl- veendők-e általában a proselyták.42) Legföljebb annyiban voltak megakadva, a mennyiben a bibliai törvény parancsolta, hogy a zsidó a szolgáját is tartozik körülmetélni. AAlságos idő csupán a Gallusé volt, kit önkénye és kegyetlenkedései miatt később saját bátyja ölt meg. (350-től 54-ig.) Ez közel halála előtt a hadriani törvényeket újította meg. Julian, (361—363) a keresztény apostata, egyébként a platói iskola rajongó hive, igazságos fejedelem nemcsak a hadriani törvényeket függesztette föl, de mint viduarum continentia conjugum praedicatur. Nullum ergo studium successionis quaerendae feriari debuit. Cf. ibid. Oportuit igitur circumcisionem ex parte fieri aute ejus adventum, qui totum circumcideret hominem ; ex parte enim debuit assuescere humana conditio, quemadmodum in id, quod perfectum est, crederetur. Si autem oportuit circumcidi, in qua magis parte membrorum oportuit circumcisionem fieri quam in ea, quae quibusdam videtur inhonestior ? Az Egyházatyákra vonatkozó irodalmi adatokért nagys. dr. Kiss János egyetemi tanár urnák hálás köszönetét mondok. 40) „Vetitum Christianum circumcidere“ (Codex Theodos). 4t) Sceleris tanti auctores capitali poena proscriptione comitante plectantur (Codex Theodos IV. 249.). 4*) Jebamot 4. pag. 47. a s b. Kiduschin 4. pg. 70. b. Jebamat 1. pag. 16. a. Jerusalmi Kiduschin Aszoroh Jochszin pag. 20. a s b.
