Mittelmann Bernát dr.: A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte (Budapest, 1900)

I. A Circumcisio eredete és elterjedése

a régi bambusznádat. Ha nem is mind együttesen, de töredékekben mindenfelé. De ezek a töredékek összegezve egy egészet, az operációt és a vele járó vallásos gyakorlatokat képezik. Ha főképen azt is találjuk, hogy a maláji népfajnál közeledést látunk a semita műtét második részletéhez, a nyálkahártya eltávolításához, miután ezen népfaj bemetszést csinál a nyálkahártyába is. És megtaláljuk végül a tető vir ozás tói kezdve a metélés legkülönbözőbb alakjait az összes nem sémi és nem mohamedán népeknél, kik circumcisiót gyakorolnak. És mindenütt úgy mint a phoeniciaknál, vallási cselekmények ezen metélések, melyeket papok vallási szertartások kíséretében végeznek. Miután azonban a különféle fajoknál észlelhető jelenségek összegezéséből megta áljuk az egész semita műtétet vallásos részeivel, nem hihető, hogy az egész műtét nem volt kezdettől ősi és eredeti semita dolog.

Ha a sémitáktól, kikről bizonyos, hogy culturánk legnagyobb része tőlük indult ki, el akarnók vitatni a körülmetélés elsőségét, akkor azt kellene elfogadnunk, hogy a körülmetélést és részleteit az egész világból szedték össze. A kőkést és vallásos színezetét az egyptomiaktól, a 8-ik napot Amerikából, a névadást Ausztráliából, pedig utóbbi két világrészt egyáltalában nem ismerték.

Még Aethiopia is, mely Egyptomnak úgy szólván szomszédja volt, vele évezredes viszonyban állott semita jelleget a 8-ik napot őrizte meg az operációnál. Ily körülmények között Egyptomra eredetiséget vitatni a körülmetélésnél semmi tárgyi okkal nem lehetséges. Mennyivel plausibilisebb, hogy a semi- tismus, mely mint alább kifejtjük, világuralmat képviselt, a körülmetélést, a hogy nála bizonyos alakot öltött, résszint maga, részint más népáramlatok segélyével az egész földön elterjesztette.

A körülmetélés terjesztésében három semita cultura a zsidó, a phöniciai és a mohamedán cultura szerepel.27)

27) A zsidók az egyptomiakon kívül, Abessynában és a kozároknál is terjesztették a circumcisót. Abessynában, a Salamoni időről csupán monda él a nép száján. Sába királynője, Salamon királyt meglátogatván, jeruz-álemi tartózkodása után fiút szült Menelek névvel. A fiú jeruzsálemi nevelése után 18 éves korában Aethiopia királyává koronáztatott Dávid néven. Különben teljesen palesztinai mintára és zsidó törvények szerint kormányozott ő és utódai a 4. századig, amikor az aethiopiai nép nagy része a kereszténységet vette föl. Hogy ott a kereszténység előtt független zsidó állam volt, azt két történetiró állítja : Marcus és Ludolf (Hist. Aeth. 1581), utóbbi 26 királyt említ Menelek utódjainak egész a kereszténységig. De ettől az időtől kezdve is egész a múlt század végéig