Mittelmann Bernát dr.: A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte (Budapest, 1900)
I. A Circumcisio eredete és elterjedése
23 A ritusbeli különbségek főleg az operáció idejére vonatkoztak és az asszonyok circumcisiójára, amely csupán Egyptom- ban dívott.23) A zsidóknál 8-ik napon végezték az operációt az egyptomiak- nál ellenben később, mert a karnaki templom képe, mely valószínűleg II. Ramses gyermekeinek circumcisiój át ábrázol ia, körülbelül 10 éves gyermeket mutat. Igaz, hogy az egyptomiak nem ismerték az u. n. „perspektívát" és igy a kép nagyságából nem lehet mindig a korra következtetni, de a képen ábrázolt szüléknek két gyermekéről van szó, és igy nem valószínű, hogy két nyolcnapos gyermek operációját mutatná a kép. A zsidó törvény azonkívül világosan elrendelte, hogy csak „férfi metéltessék körül“, az egyp- tomiaknál az asszonyon is elvégeztetett az operáció (Clitoris műtét). A zsidóknál nevet is adtak a circumcisiónál, Abraham vette föl a régi Ábrám név helyett az „Abrahám“ nevet a circumcisióval kapcsolatban a bibliai előadás szerint.24) Ha ezek után a különböző összehasonlítások eredményét egybevetjük, következő különbségekre és hasonlóságkra jutunk. A sémiták és hamiták hasonlítanak abban, hogy mindketten kőnisi circumcisione suscepta. Sacerdos apud eos, aruspex, aut quorumlibet sacrorum minister, vel ut illi appellant, propheta omnis, circumsisus est. Literas quoque sacerdotales veterum Aegyptorum, quas hieroglyphicas appellant, nemo discebat, nisi circumcisus Omnis hierophantes, omnis vates, omnis caeli (ut putant) infernique mystes et conscius apud eos esse non creditur, nisi circumcisus. Origenis in Celsum lib. V, pag. 26. Ed. Cantal: Tó őé airiov rrjg 3Iovdaicov 7reoiTO/.irig oly. airóv éon rät alríto rrjg 4lyvrtríov rceoizo- urtg, ]] Kó/.ycor, did oi/ i] arrrj voniodeirj Sv 7reoiroiArj. y.ai üotteq 6 Ovcov or reo aeno Itvei, ei zdi ouoicog Öveiv őov.el. y.ai eőyóuevog oh rep arra) eiyerai, el yai rá adva ív raZg euyaZg aigioZ. ovriog oud‘ eí rig txeüitÉüvetcu, áőiacfOQei Ttávnog rrjg TToóg ereqov rceqviour^g' fj yáq TtQodeoig, y.ai ö vóuog y.ai ßov/.r^ia rov Ttegiréf-ivovrog SXkoZov ttoieZ ró 7TQcr/i.ia. Ambrosius, Denique Aegyptii .... impium judicant sacerdotum, qui nequaquam habeat circumcisionis insigne. Nam neque magici sapientriam nec astronomiam judicant vim suam obtinere sine circumcisionis signaculo. 23) Aegyptii quarto decimo anno circumcidunt mares, et feminae apud eos eodem anno circumcidi feruntur. Ambr. 24) Spencer minden indokolás nélkül a biblia határozott világos szövegével szemben ezt a névadást a circumcisiónál a makkabaeusok idejétől származtatja, mint görög szokás átvételét. Náluk a dies lustricus, dies nominalis volt.
