Mittelmann Bernát dr.: A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte (Budapest, 1900)
I. A Circumcisio eredete és elterjedése
12 A második lehetőséget sem fogadhatjuk el. 2. Nem látszik plausibilisnek, hogy a hamiták, kik nyelvük és sajátságaik kifejlődése előtt váltak ki az-ős semitismusból, tőle eltérő fejlődési irányt követve, később az összes sémitákat megtanították volna erre az operációra. Nincs semmi tudományos adat abban az irányban, hogy az összes sémiták hamita befolyás alá kerültek volna. Csak a következő alternativa állítható föl. Vagy közös származási helyről, ős semita centrumból, az Euphrat környékéről hozták úgy a sémiták, mint a liami- tiák az operációt; a hamiták, mielőtt a Sueri csatornán átkeltek Afrikába, vagy később kerültek a hamiták semita befolyás alá. Az alternativa első lehetőségére hiányzik minden tudományos bizonyíték. Igaz, hogy vizsgálatok sincsenek ez irányban. De arra, hogy Egyptom később hatalmas semita befolyás alatt állott és fejlődött, arra a tudományos adatok és bizonyítékok halmaza áll rendelkezésünkre. A semita népfaj még régen a zsidók előtt már a történelem küszöbén Egyptomban van. Keleti részének törzslakosságát képviseli. Előázsia syriai partjaitól állandóan uj rajokkal növekedve, a Nilus és Euphrat közti kereskedelem állandó közvetítője. Char lakóit kell alatta érteni, akikről a régi papyrusok említést tesznek. Zoan kereskedelmi góczpontjukban (Burgsch Gesch. Phar.) reflexio van Zoan Tyrus későbbi phoenicai városra. Egyptom legdolgosabb, legműveltebb, kereskedő és művész népet repraesentálják.3) Semita, phoeniciai faj volt a Hyksos is4) Egyptomnak 400 éven keresztül dynastiája. Amit némelyek hisznek, hogy ez a dynastia nem gyakorolt befolyást Egyptom culturájára, az nagy tévedés. Merthogy Manetho egyptomi történetíró a papyrusok és emlékkövek ellenszenvesen szólnak róluk, az semmit sem bizonyít, az a későbbi győzők, a hamita dynastiák müve. Hogyan lehetséges, kérdi Brugsch, hogy Hyksosi befolyás nélkül, 3) Karbana, Pithom. Sukot, Charma, Etham, Migdol, Oráb, Kahani papyrusokban említett városokban semita hangzást ismert föl Brugsch, úgyszintén Schakana folyóban. Adrioma, Pesaheles. Maschuh, Namurod papnevek is semita színezetet árulnak el. *) Relig. und Myth, der A. Aeg. Brugsch.
