Meyer Mór: A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 11. (Pest, 1870)
Harmadik Fejezet. Az állati testnek villamfejlesztő tulajdonságairól
36 Az állati testnek villamfejlesztö tulajdonságai. jobb karnak összehúzódott izmai közt jelentékenyebb, mint az összeliúzódott jobb és ellazult baloldaliak közt. Most az idegeknek azon villamos tüneteihez érünk, melyek akkor észlelteinek, ha azok, lefolyásuk bármely helyén az állandó láncz körébe vétetnek, mely állapotot Du Bois villamrendezöclés (Electrotonus) névvel jelölt. Említett észlelő ezen esetben azt tapasztalta (i. h. II. köt., 289—389 lap) : hogy ha egy idegdarab egyenlő erőben maradó áram által galvanizált atik, az eredetileg az idegben jelenlévő áram változást szenved, és pedig, erősbödést, ha az újonan hozzászegődött áram az eredeti idegárammal egyenlő irányt követ, ellenben gyengülést vagy teljes megfordulást (Umkehr), ha az áramirány a galvanizált idegdarabban az eredeti idegáram irányával ellenkező. A villamrendeződési állapotnak ezen föllépési módja (Erscheinungsweise) következő, az idegphysikába felvett kifejezések által jeleztetik. Az idegnek a láncz sarkai közt találtató darabja ingere ltnek (erregt), a sokszorozó körbe illesztett el vezetett nek (abgeleitet) neveztetik; ha az idegáram növekedik, azt mondjuk, hogy az igenleges szakban (Phase) — ha fogy, hogy nemleges szakban létezik. A növekedés (Zuwachs) akkor következik be, ha az igcnlegcs villamsarki vég (Electrode) (a bevezető sark [AnodeJ) — a fogyás (Abnahme) akkor, ha a nemleges villamsarki vég (az elvezető sark [Kathode]) fekszik a keresztmetszethez közelebb. Miután az ideg az állandó áramnak mindkét oldalán bír keresztmetszettel, e két körülmény minden idegen mindég egyidőben lép föl: az igenleges villamsarki vég oldalán az idegáram az eloctrotonus által erősít- tetik (a* eleetrotoims igcnlcges szaka vagy aaielectro- íoiius), a nemleges villamsarki vég oldalán gyengítetik (az eleetrotoims nemleges szaka vagy katelectro- tonus). A villamrendeződési állapot az ingerlő láncznak zárásával pillanat alatt fellép, mindaddig mig az zárva marad, folytonosan fönnáll s annak nyitásával pillanat alatt •eltűnik. A villam- rendeződési növekedésnek nagysága, illetőleg az az által előidézett tűelhajlás különböző mozzanatoktól függ. Az nem csak a galvanizált idegdarabnak hosszaságával növekedik, hanem akkor is, ha ezen idegdarab a sokszorozókörbe illesztett idegdarabhoz közeledik; az hasonlíthatlanul erősebb, midőn az ingerlő áram hosszirányban fut, mint midőn az az ideget keresztben metszi, to-
