Meyer Mór: A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 11. (Pest, 1870)
Harmadik Fejezet. Az állati testnek villamfejlesztő tulajdonságairól
Elcctrotonns. Anelecfrotoniis. Katelectrotonus. 37 vábbá az ingerlő folyam sűrűségével (Dichte) növekszik, de csakhamar eléri a legfőbb fokot, melyen túl további emelkedés nem lép föl, végre, különben egyenlő föltételek alatt egy üde, életerős idegben azon magaslatra jut, melyről az életképesség alábbhagyásával leszáll és élettani működési képességének megszűntével eltűnik. Ha egy izomnak egy darabján az állandó áram körösztülfolyik, az szinte electrotonikus állapotba jut. Az izomnak villamrendeződése azonban az idegétől következő pontokban különbözik: 1) hogy az az electrotonizáló áramnak megszűnése után még egy ideig alábbhagyó erővel folyton tart; 2) hogy az a keresztülfutott darabra marad korlátolva mi£ az idegek villamrendeződése ezen túl mindkét oldalon alábbhagyó erővel folytatódik. Valamint előbb azon tünetek magyarázatához, melyeket a nyugvó áram nyújt, az áramot mint nedves rétegbe ágyazott, soronként rendezett körsarki parányokból állót képzeltük, úgy azt az electrotonusban oszlopszerűleg rendezett két- sarki idegparányokból, tehát mintegy Volta-féle oszlopban rendezettnek képzeljük. Ezen esetben a villamsarki végek közt fekvő összes idegparányok úgy volnának rendezve, hogy nemleges elemeiket az igenleges, az igenlegeseket a nemleges villamsarki vég felé fordítják, mi ismét könnyen képzelhető, ha a nyugalomban levő idegáramnak minden körsarki parányát két, igenleges öveikkel egymásba ütköző kétsarki parányból összetéve gondoljuk, melybe a láncz zárásánál szétestek. A dolgot igy képzelve, a villamrendeződési állapotnak minden tüneteit megérthetjük. Egyrészről érthetővé válik, mikép jönnek a középen az áram által keresztülhatott idegnek két végén ellenkező szakok létre, más részről megmagyarázhatjuk ebből magunknak a villamrendeződési állapotnak különböző kiképződését a folyamsűrűségnek, a villamsarki végekhezi közeledésnek foka szerint, végre az irány ferdesége szerint, melyben a villamsarki végek a hossztengelyhez állanak. Ha egy ideg lefolyásának bár mely helyén folytonosan megszakított áram, akár egyenlő, akár különböző értelemben keresztülfolyik, az ideg dermedetbe esik (wird tetanisirt) mely elnevezés onnét származik, hogy az izom, mely az épen felhozott módon kezelt ideggel összeköttetésben van, nem egyszerű, hanem sok, gyorsan egymásra következő rángással (melyek hosszabb ideig tartó összehúzódásba olvadnak össze) felel, hogy tehát az izom
