Meyer Mór: A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 11. (Pest, 1870)
Harmadik Fejezet. Az állati testnek villamfejlesztő tulajdonságairól
Nemleges áramingadozás élő emberen. 35 jesztőtől (Erreger) bár miként vett áramnak mint mellékzárás által nyertnek, mint elvezetett áramnak kell tekintetni; tehát a galvánmérő által kimutatott áram is az áramoknak csak egy kis törtjét jelenti, melyek nem csak átalában az izomban, hanem csak a sokszorozó sodrony által összekötött két pont közt vannak jelen. Du Bois-Reymond a nemleges áramingadozásnak tünetét élő emberen is kimutatta és bebizonyítá, bogy az önkényt összehúzódott izmok a sokszoi’ozóban szinte gyengébb folyamokat mutatnak mint a nyugvási állapotban levők. Müller Ján. ezen kisérletet következőleg írja le (Bericht über die neuesten Fortschritte der Physik, I. köt., 843 1., Braunschweig 1849 — 1852): „37000 tekeredésből álló sokszorozónak két sodronyvégéhez egy bevezetési készülék rézfogantyúi csavartattak. Mihelyt ezek a megnedvesített kézzel megfogattak, a sokszorozó tű egyenes állását (Gleichgewichtsstellung) elhagyta, hogy egynéhány hullámzás után, ha nem is szorosan a nullaponton, nyugalomba jöjjön. Ha most az egyik karnak és az egyik kéznek izmait, mennyiben a fogantyút erősen megnyomjuk, összehúzzuk, a tű új állását (Gewichtslage) azonnal elhagyja, hogy az egyik oldalra 10 egész 20 fokkal eltérjen. Ha most, midőn a tű visszafelé ingását megkezdi, az először összehúzódott karnak izmait nyugalomban hagyva, a másik karnak izmait húzzuk össze, a tű a másik oldalon az egyenes állásból még messzebb eltéríthető. Ha ezen módon a karok összehúzódásai a kellő pillan átokban váltakoznak, akkor hullámzó mozgásban mindkét oldalra 40 egész 45 foknyi eltérés hozható létre.“ Itt tehát, mindaddig mig a mindkét oldalról ellazult izmok köre zárva van, a tű nyugalomban marad, leszámítva azon eltérést, mely zárás pillanatában, valószínűleg a két kézzeli érintési időnek különbsége, a két kar izomzsongjának egyenlőtlensége, valamint azok izomzatának egyenlőtlen kifejlődése következtében jön létre. Ha most p. a jobb kart húzzuk össze, a folyam, a csekélyebbé vált villamícjlesztesi működés folytán ezen karban, a bal kartól a sokszorozón át a jobb karhoz megy, midőn a tű, ezen folyamatnak megfelelő irányban elhajlik. Ha akkor azon pillanatban, midőn a tű visszafelé kezd haladni, a jobb karnak izmait ellazítva, a balét összehozzuk, akkor a folyam a jobb kartól a sokszorozón keresztül^ a balhoz megy, a tű azt megfelelő irányban követi, de eltérése ekkor jelentékenyebb lesz, mivel a fesziilési különbség a bal és
