Meyer Mór: A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 11. (Pest, 1870)
Harmadik Fejezet. Az állati testnek villamfejlesztő tulajdonságairól
32 Az állati testnek villainfejlcszto tulajdonságai. egy igen erős villamsokszorozó segélyével, a delej tű elhajlása által legelőször kimutatni, az izom- és idegáram törvényeit és azon változásokat, melyeket e két áram az idegek és izmoknak működési nyilvánulásai (Thätigkeitsäusserungen) által szenved, tüzetesen szabályozni (normiren), és a békaáramot mint minden egyes, a különböző idegek, izmok és más szövetekben jelenlevő és különböző irányú villamáramok eredményét felismerni. Ezen czélra egy életerős békának friss, hosszú ideg- (ülideg) vagy izomdarabján (kétfejű gázizom [Musculus gastrocnemius]) megkülönböztette: 1) a külső fölszint, a hosszmetszetet; 2) a függőleges metszfölszineket, a keresztmetszetet és 3) a hossz- tengelyhez függőleges felező vonalat (Halbirungslinie), az egyenlítőt, és azt tapasztalta, hogy ha nyugvó állapotban, midőn az ideg semmi működést nem idéz elő, az izom meg van hosszabbodva (nyug vó idegáram, nyugvó izomáram), két, az egyenlítőhöz vagy hosszLengelyhez részarányosán fekvő pont a sokszorozó huzalnak végeivel összeköttetésbe jő, a tű nem hajlik el (hatálytalan elrendezés [unwirksame Anordnung]), hogy ellenben két az egyenlítőhöz vagy hossztengelyhez részarányta- lanul fekvő pont azt előidézi és pedig annál nagyobb mérvben, 1. Hosszmetszet. 2. Keresztmetszet. 3. Hossztengely. 4. Egyenlítő. 5. Hatálytalan elrendezés. 6 és 6'. Gyenge elrendezés. 7. Erős elrendezés. minél közelebb van az egyik s minél távolabb a másik pont a hosszmetszetben az egyenlítőtől, a keresztmetszetben a hossztengelytől (gyenge elrendezés [schwache Anordnung]), és nagyságban jelentékenyen növekszik, ha egyik pont a hosszmetszeten, a másik a harántmetszeten fekszik (erős elrendezés [starke Anordnung]). Az áramok iránya valamennyiben a hosszmetszettől a keresztmetszethez megy s pedig oly módon, hogy a fölületnek az egyenlítő körül fekvő pontjai a végek felé fekvők irányában igenlegesen s ez utóbbiak a keresztmetszet irányában ismét igenlegesen viszonylanak. Kitűnt továbbá, hogy az agynak vagy gerinczagynak min-
