Meyer Mór: A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 11. (Pest, 1870)
Harmadik Fejezet. Az állati testnek villamfejlesztő tulajdonságairól
Nemleges áramingadozás. 33 den művileg eszközölt keresztmetszete az agy-gerinczagytengely igenleges felszine irányában nemlegesen viseli magát — ellenben a mozg- és érzidegek, valamint a szürke és fehér agyállomány közt semmi villamfejlesztési különbség nem mutatkozott. Du Bois-Reymond továbbá azt tapasztalta, hogy ha ideg és izom az ingerhatás állapotában, akár áttérjedési ütések, akár erőművi vagy vegyi ingerek által, midőn az első éllettani működést végez, a második meg van rövidülve — a sokszorozó huzalnak végeivel két megfelelő ponton összeköttetésbe hozatik, a tűnek mindég csekélyebb elhajlását eredményezi mint nyugvó állapotban (nemleges áramingadozás [Stromesschwankung]), hogy a tű azonban ezen új állásban csak addig marad, mig ideg vagy izom ingerállapotban tartatik s annak megszűntével a nyugvó idegáramnak tünetei ismét előlépnek. Minthogy az idegeknek vagy izmoknak ezen magatartása a delejtű irányában mindég föllép, legyen az ideg- vagy izomdarab vékony vagy vastag, rövid vagy hosszú, és csak a tűelhajlásnak nagysága által nyilvánuló áramerő növekedik a hosszaságnak és a keresztmetszetnek nagyobbodásával, ebből következik, hogy ideg és izom igenleges és nemleges villamparányokat tartalmaznak, melyek végtelen kicsiségben és szabályos sorozatban hossz- és szélbeni kiterjedésben ismétlődnek. A nemleges áramingadozás az által kU> szik feltételezve lenni, hogy az idegeknek és izmoknak működési nyilvánulásai közben azoknak villámparányai folytonos mozgásban vannak, a villamáramok tehát belterjességök és irányokra nézve folytonos változásnak vaunak alávetve, az ezen ingadozások követésére nagyon lomha tű pedig közép állást foglal el. Mi ezen ideg- és izomparányok csoportosulását illeti, azon feltevés, „hogy az ideg meg nem határozott mennyiségű, mindenütt nedves réteggel körülvett körsarki (peripolar) parányokból áll, melyek minnyájan egy igenleges egyenlítői és két nemleges sarki övből vannak összetéve és melyeknek utóbbiakat összekötő tengelyei az idegek hossztengelyével minnyájan párhuzamos irányúak" az ideg- és izomáramnak minden részleteit (Einzelheiten) megfejti. Ezen esetben, hasonlókig mint a villamossági tünetek megértésére a delejpálczát parányokból gondoljuk összetéve lenni, melyek közöl mindenik szorosan ugyanazon tüneteket mutatja, melyeket maga az egész páleza — az ideget parányokból képzeljük összetéve, melyeknek mindenike ugyanazon áramokat szolgáltatja, melyeket egy nagy idegdarab. Es ezen feltevésre Meycr, villamosság. &
