Meyer Mór: A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 11. (Pest, 1870)
Második Fejezet. A villamáramok hatásairól általában - 3. Bevezetési villamosság
26 A villamáramok hatása. 3. Bevezetési villamosság (Inductions-Electricität). Faraday fedezte fel 1831-ben, hogy a villamáram támadása és eltűnése pillanatában egy szomszéd vezetőben szinte vil- lamáramokat hoz létre, és azért ezeket bevezetési, áttérjedési áramoknak (Inductionsströme) nevezte. Ha egy selyemmel körülfont rézsodronyt egy fahenger körül, és e fölé vagy mellé egy másik szinte körülfont sodronyt tekerünk s az első sodronynak végeit egy galvánelem sarkaival összekötjük, a lánczzárás pillanatában a második sodronyban is villamos áram támad, mely ismét azonnal eltűnik, hogy a nyitás pillanatában újra töllépjen s hogy azután épen oly hirtelen ismét eltűnjék. Ezen második áramok tehát csak pillanatnyi tartamúak, minden nyitás és zárásnál föllépnek, a láncz zárva léte közben hiányoznak. Duchenne és utána a többi orvosok, kik a villamosság alkalmazásával foglalkoznak, ezen bevezetett (inducirt) folyamokat másodlagosaknak is nevezték, ellentétben a bevezető (inducirend) vagy elsőd folyamokkal*). A bevezetett folyamok galvánmérő által szinte kimutathatók, és pedig a tű a lánz zárásánál az elsőddel ellenkező oldalra (szemköz tfutó folyam) — a láncz megnyitásánál az elsőd folyammal egyenlő irányban (egyenlően futó folyam) tér el, mig a láncz zárvaléte közben a galvánmérő semmi elhajlást nem mutat, a bevezetett folyam nem létezik. Ezen két áramon kívül még egy harmadikkal is találkozunk, mely az első sodronyban fut és az által támad, hogy az elsőd áramnak egyes tekervényei, ha szorosan egymás mellett futnak, egymásra átterjesztő hatást gyakorolnak s mely különfolyamnak, különáramnak (Extrastrom, Extracurrent) neveztetik. Hogy ez csakugyan úgy van, arról világosan meggyőződhetünk, ha egy egyszerű galvánlánczot először egy rövid, azután összehasonlítás végett, egy hosszú, csavarszerüleg *) Meg kell itt említenünk, hogy a physikusok azon folyamot, melyet Duchenne után elsődnek vagy bevezetőnek neveztünk, röviden különáramnak (Extra- current), azt, melyet ö másodlagosnak nevez: elsőd átterjedési áramnak, az e kőről mintegy pörgeszeriileg (spiralförmig) helyezett sodronyban lefutót: másodlagosnak és így tovább nevezik. Mi kényszerítve éreztük magunkat a D u c hen n e - féle elnevezést követni, nem mintha az orvosok jogait elismernénk a physikai elnevezéseket kényük szerint változtatni, hanem, mivel orvosoknak írunk, s az orvosi iratokba?} ezen elnevezés csakugyan el van fogadva.
