Meyer Mór: A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 11. (Pest, 1870)
Második Fejezet. A villamáramok hatásairól általában - 3. Bevezetési villamosság
Bevezetési villamosság. 27 tekeredett sodrony áltál zárunk, midőn első esetben igen gyenge, a másodikban jelentékenyen erősebb szikrát észlelünk. Ezen kü- lönfolyam is, melyet Faraday már szinte ismert, melynek közelebbi okait azonban csak Dove (Poggendorf Annal-jai, 56 köt., 251 1.) nyomozta ki, szinte bevezetett áram, mint olyan a nyitásnál és zárásnál jön létre, zárásnál az eredeti árammal (az elemével) ellenkező, nyitásnál az eredetivel összehangzó iránnyal bír. Hogy az mind emellett zárásnál egy beillesztett (eingeschaltet), kevésbé jól vezető testre semmi hatást nem gyakorol, annak oka abban rejlik, hogy az áram ezen esetben magában a lánczban zárt fémvezetőt talál, és így a mintegy mel- lékzáráskép (Nebenschliessung) beillesztett testet nem veszi figyelembe — nyitásnál ellenben erős hatást külöl, minthogy itt az elsőd áram meg van szakítva, következőleg a különáram belterjességében a beillesztett testrészen átömlik. A különáramnak tetemes erősbödése még akkor is észlelhető, ha egy tömör vasbelet (Eisenkern) vagy inkább egy felhasított üres vashengert vagy, mi még jobb, kenézével bevont (gefirnisst) vassodronydarabokból álló köteget (Bachhoffner és Sturgeon Annals of Electricity, I köt., 481 1.) tolunk a vashenger üregébe*). Itt a galvánáram legelőbb a lágy vasat delejesíti s azt az által képesíti villamára- mokat saját részéről is átterjeszteni a tekercsbe (Spirale). Az áramok belterjessége egy részben a láncz erősségétől, más *) Ezen tünetnek okát eddig abból akarták kimagyarázni, hogy a vassodronynak tömege lágyabb, mint egy hason méretű tömör vasbélé, és azért erősebb villamosságra képes. Magnus (Poggendorf Annal-jai, 48 köt., 95 1.) ezen nézetet helyreigazította, mennyiben a delejtü elhajlásából kimutatta, hogy a sodronyköteg a folyam által nem villamoztatott erősebben mint a tömör vasbél. Mindazonáltal azt is bebizonyítva találta, hogy a vassodronyköteg élettani hatása erősebb, mi kenczé- veli bevonás által, mit az egyes sodronyoknál alkalmazott, tetemesen nagyobbodott. Magnus ezt következőleg magyarázta. A vas körül keringő áram támadása pillanatában a vasban szinte (szemközt futó) villamos áramot, tartama közben delejes sarkiságot (Polarität), megszűnésénél az eltűnő elsőddel hasonirányu áramot hoz létre. Ezen áram azonban a delejesség eltűnése ellen működik s ez áltál a delejességnek hirtelen eltűnéséből várható hatást gyengíti. A mi tehát ezen folyamnak hatását a vasban gátolja, a különfolyamnak hatását emeli. Ezen folyamoknak hatása azonban egyes, különösen egymástól elszigetelt sodronyoknál világosan csekélyebb lesz, mint egy tömör vasbélnél — következőleg egy, sodronykötegek által bevezetett foljam- ban bizonyos villamossági mennyiség rövidebb idő alatt egyenlítődik ki és ez által élettanilag hatályosabb lesz, mint egy darab ugyan oly méretű ("Dimension) puha vasban. — Hasonlólag mint a vassodronyok, hatnak felhasított vashengerek is.
