Meyer Mór: A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 11. (Pest, 1870)
Második Fejezet. A villamáramok hatásairól általában - 2. Érintkezési villamosság
14 A villamáramok hatása. szegláb fölületet képeznek, mely bigított kénsavba van merítve. *) Ha mindkét fém, melyek folyadékukkal a galván elemet (egyszerű lánczot) képezik, vagy ha egyenletesen rvmdezett egyszerű lánczok összetétele (az összetett láncz, p. Volta- féle oszlop vagy egy telep) a folyadékon kívül, és pedig az utóbbi úgy egyesíttetik, bogy a mindkét oldali végső szemek egymással összeköttetésben állanak, akkor a láncz a nyitottal ellentétben zártnak, és az összekötő sodrony zárívnek (Schliessungsbogen) mondatik. A zárt lánczban az ellenkező villamosságok egymással a zárív által köttetnek össze és abban — ellentétben a dörzsvil- lamosság által előidézett áramokkal, melyek minden erejök mellett csak annyi ideig tartanak, mennyi a vezetőkre összegyűjtött villamosság közömbösítésére szükséges — az áram megszakadás nélkül mindaddig tart, mig a fémek feszülésének különbségei az egyik fémnek teljes feloldása által a folyadékban ki nem egyen- líttetnek. Az áramok iránya a zárívben mindég a feszülési sorozatban lejebb álló fémtől a fölebb állóhoz igyekszik, tehát például a réztől a horganyhoz, és tekintettel erre a réznek kiálló végét igen leges, a horganynak kiálló végét pedig nemleges sarknak mondjuk — mely elnevezésre annál inkább kell figyelnünk, mivel a horgany rézzeli érintés által tudvalévőleg igenleg villamos, tehát az igen leges, a réz pedig a nemleges fémnek neveztetik. A vezető folyadékban az áram mindég ellenkező irányban halad, az az a horganytól a folyadékon keresztül a rézhez. Minden nyilt lánczban, legyen az egyszerű vagy összetett, minden sark bizonyos feszültségű szabad villamossággal bír; az minden sarkon egyenlő nagyságú s az igenleges sarkon -f- a, a nemlegesen —a-val jelöltetik. A feszülés az elemek számával számtani arányzatban (Progression) növekszik, úgy hogy az oszlop közepén az ú. n. közön bős ponton (Indifferenz- punkt) egy lemezpár találtatik, mely semmi szabad villamossággal *) Újabban lánczokat fémből, p. vasból — vaslánczokat is készítettek. Ez azon alapszik, hogy egyes fém p. a vas, ha igen telített légsavba meríttetik, az ú. n. szenvedőleges vagy nemleges villamossági állapotba jut, melyben légsav azt többé meg nem támadja és a villamossági feszülési sorozatban köriilbelöl a platina helyét foglalja el, úgy hogy lánczokat közönséges és szenvedő (passiv) vasból készíthetünk és amellett a lég- és kénsavat mint nedves vezetőt használhatjuk.
