Meyer Mór: A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 11. (Pest, 1870)

Második Fejezet. A villamáramok hatásairól általában - 2. Érintkezési villamosság

Áramirány — galvánmérü — villamfejlesztö erő.

15

nem bír s mely áltál az oszlop mintegy két ellenkező villamos félre osztatik.

Ha az aram egyenesen kifeszített sodronynak segítségével egy delejtü felett vagy alatt egyenközűleg vezettetik, az, és pedig az elemek száma szerint többé kevésbé, elhajlik. Az elhajlás iránya különböző, a szerint a mint az áram a delejtű felett vagy alatt vezettetik, vagy amint az áramnak irányát a huzalban megfordítjuk. Hogy a tű állásából az áramnak irányát mindenkor meghatározhassuk, a következő Ampére-féle szabálvt vesszük tekintetbe: Képzeljünk egy emberi alakocskát az áramba úgy beillesztve, hogy az a lábakon be-, a fejen pedig kilépjen; ha ezen alakocska ábrázatját a tű felé fordítja, akkor a tűnek éjszaki sarka mindég az alakocska bal oldala felé lesz irányozva. Ezen szabályból látható, hogy a tű kőről körben vezetett áramnak mindenegyes részei a tűre egyenlő értelemben eltérítőleg hatnak, tehát hatásokban egymást kölcsönösen erősítik, következőleg, hogy a delejtünek világosan felismerhető elhajlását létrehozhassuk, a kőről csak nagyobb számú jól elszigetelt sodronyteke redőseket kell egyenközü irányban vezetni. Oly eszköz, mely már a gyenge áramok felismerésére és azok irányának meghatározására szolgálhat, villamsokszorozónak (Multiplicator) mondatik s mint galván mérő (Galvanometer) alkalmaztatik.

Ha most a villamáramok hatásait veszszük tekiníetbe, azoknak két sorozatát szükséges megkülönböztetnünk, melyeknek egyike magában a vezető testben, másika pedig távolságban (in Distanz) mutatkozik — melyeknek mindketteje mindég aránylagosan van jelen. Az elsőhöz tartoznak: 1. a villamfejlesztö (electromotorische) hatások, melyeket az áram a nedves vezetőkben, likacsos edényekben, hártyákban stb. előidéz; 2. a hőbeli (thermisch) vagy edző (caustisch) hatások, az az a vezetőnek hevitése (Erhitzung); 3. a vegyi hatások, melyek az élettaniakat (mozgási és érzési tünetek) foglaljak magokban. A hatásokhoz a távolságban tartozik: 1. a delejtű elhajlása (a villamáram delejes hatása); 2. a lágy vasnak deleje- zése (villamdelejes hatás); 3. a bevezetés, átterjedés (Induction), vagyis a villamos áramnak képessége egy távollévő vezetőben második áramot előidézni.