Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)
Az agyvelő betegségei - B) Részletes rész
79 Székhelye leggyakrabban a-capsula interna. Ennek artériáját, az art, fossae Sylviiből eredő art. caps, int.-t. ezért arteria haemorrhagicanak is nevezik. Tünetek: VT Az apoplektikus inzultus pillanatában"! a beteg hirtelen összeesik, eszméletét elveszti és mély, reflexnélküli comában fekszik, vizeletét és székletét gyakran maga alá bocsátja,. 2. Rövid idővel az inzultus után eszméletét visszanyeri, ép testrészeivel mozgásokat tud végezni. A bénult izmok bénulása laza. 3. A végleges állapotban a laza bénulás helyén spastikusat találunk, amiből néha kontrakturák fejlődnek ki. A bénulás a vérzéses góccal ellenkező oldali egész testfélre kiterjed, csak a homloki facialis-ágot kíméli meg, mert annak pályája a központban nem együtt fut a pyra- missal. A kinyújtott nyelv a bénult oldal felé mutat. A has és cremastarreflex nem váltható ki. Babinsky- és Oppen- heim-tünet positiv. Az apoplexia nem állandó tünetei. 1. Ha a vérzés okozta izgalom ráterjed a mozgató kéreg területére/ Jackson- féle epilepsia fejlődik ki. Ez féloldali paraesthesiákkal kezdődik, majd abban az izomcsoportban, melynek kérgi központja legközelebb fekszik a vérzéses góchoz, tónusos görcsök kezdődnek; ha a vérzés a mozgató kérget is éri, klonusos görcsöket is látunk. A görcsök később ráterjednek az egész testfél izomzatára, majd a másik testfélre; a másik testfélen a görcsök ugyanabban az izomcsoport-; ban kezdődnek, amelyikben az előbbi testfélen. Ha a vérzéses góc hegesedéssel gyógyul, a Jackson-ié\e epilepsiás roham időnként megismétlődhet, de többnyire öntudatlanság nélkül. 2. Hemichorea postapoplectica, mely az egyik testfél akaratlan, koordinált, villámgyors mozgásaiban nyilvánul meg, továbbá hemiathetosis postapoplectica, mely az előbbitől a mozgások lassú és inkoordinált voltában különbözik.
