Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)

Az agyvelő betegségei - B) Részletes rész

80

Ezek az elváltozások arra mutatnak, hogy az egyik oldali brachium coniunctivumban is vérzéses góc van. ■

Lefolyás és prognosis. Az apoplexiás inzultus halálosan végződhet: a beteg a comából nem ébred fel. Néha az öntudat visszatér, de újabb vérzés után megint elvész és a halál a második, néha a harmadik roham alatt következik be. Ha a beteg a comából felébred és életben is marad, igen kiterjedt bénulásai maradnak vissza, melyek egy része később javul, talán azért, mert az ép félteke vikariáló működést fejt ki. 7—8 hónappal az inzultus után az állapot maradandónak tekinthető.

A diagnosis felállításánál a következőkre kell ügyelni.

1. Embolia csak régi vagy friss endocarditis alapján jöhet létre. (Thrombophlebitisből is.)

2. Thrombus subacut módon fejlődik ki és keletkezésének egyik feltétele a keringés lassulása.

3. Sclerosis multiplex vagy paralysis progressiva lefolyása alatt néha jelentkeznek oly rohamok, melyek apo- plexiával az első pillanatban összetéveszthetők. Az anamnesis ilyenkor mindig felvilágosít.

4. Uraemiás comában a vizeletben több a fehérje, mint akár a legsúlyosabb apoplexiás inzultus alatt; a beteg anamnesisében fejfájás, hányás, dyspnoe és látászavarok szerepelnek.

5. Hysteriás álomban a reflexek épek, a hysteriás bénulások a rohamtól, illetőleg az álomtól függetlenül lépnek fel és csak akkor mutatkoznak, midőn a beteg a bénult végtagját tudatosan használja. Ha a bénult izmot önkénytelenül veszi igénybe, éppen olyan jól használja, mint az egészséges ember.

6. Morphincomában a pupillák gombostűfejnyiek.

Kezelés. Az inzultus alatt a beteget lefektetjük, fejét

felpolcoljuk, és, ha a pulsus a normálisnál csak valamivel feszesebb, kiadós érvágást végzünk (legalább 300 cm3-t bocsátunk le). A fejre jégzacskót teszünk, gondoskodunk arról, hogy könnyű széke legyen és minden megerőltetés-