Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)
Az agyvelő betegségei - B) Részletes rész
78 A prognosis, lefolyás és kezelés az alapbetegségtől függ. Az acut agyvérbőség. Okai 1. psychikus izgalmak, 2. climacterium, 3. neurosisok, 4. a nyak összenyomása szűk ruha által. Tünetek: a beteg hirtelen forróságot érez az arcában, az arc és a nyak kipirul és duzzadtnak látszik; szédülés majdnem mindig van, hányás és nagyobb öntudatzavar ritka. Prognosis: Általában jó. Tartama egy-két óra. Halálos kimenetel igen ritka. Kezelés: a fejet felpolcoljuk, jégzacskót teszünk rá, a nyak szűk ruházatát megoldjuk, a vért forró láb- és kézfürdőkkel és pakkolásokkal a végtagok felé, hashajtókkal a bél felé vezetjük, esetleg kiadós érvágást végzünk. Haemorrhagia cerebri. (Apoplexia, agyvérzés, gutaütés.) Oka: valamely agyarteria falának megrepedése arteriosclerosis vagy endarteriitis obliterans luetica következtében. A repedést rendesen kölesnyi-borsónyi aneurisma keletkezése előzi meg. Kiváltó momentumként hirtelen vérnyomásemelkedés szerepelhet; ezt megerőltető izommunka, psychikus izgalom, bőséges étkezés stb. okozhatják. Állandó vérnyomásemelkedés, melyet a bal szív túltengése tart fenn, megkönnyítheti keletkezését. Többnyire férfiakon fordul elő. Traumák okozhatnak apoplexiát anélkül, hogy a koponya megsérülne. Anatómiai elváltozások: A friss vérzéses góc sötétpiros, később a haemoglobin különböző bomlástermékeinek keletkezése folytán megbámul, majd sárga lesz. Mikroszkóp alatt rengeteg vörös vértesten kívül az idegelemek széteséséből származó detritus látható, melyet végül phagocytosis semmisít meg. A góc további sorsa kétféle lehet. Vagy szervülés áll be és heg marad vissza a vérzés helyén, vagy pedig . felszívódik a detritus, helyét tiszta savó foglalja el és így cysta keletkezik.
