Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)

Az agyvelő betegségei - B) Részletes rész

I

77

B) Részletes rész.

Az agy keringési zavarai.

Az acut agyanaemia.

(Ájulás.)

Oka: az agy hirtelen beálló vérszegénysége. Ez létrejöhet :

1. nagy vérveszteség következtében;

2. azért, mert a test valamely más érterülete hirtelen megtelődik (pl. a hasüreg erei ascites hirtelen lebocsá- tása után, rohamos szülés alkalmával);

3. az agy ereinek hirtelen beálló görcsös szűkülete

miatt;

4. szívgyengeség következtében.

Tünetek: 1. Öntudatzavar, később öntudatlanság.

2. Szemkáprázás, majd teljes acut amaurosis (a beteg előtt „elsötétedik a világ“).

3. A bőr hűvös, halvány, hideg verítékkel borított.

4. Kicsi szapora pulsus.

5. (Néha) hányás.

Tartania: Néhány perctől néhány óráig.

Prognosis: Többnyire jó. Általános görcsök, a pupillák tágulása és fénymerevsége, psychikus izgalom rossz jelnek tekintendők.

Kezelés: A beteget azonnal lefektetjük, lábait felpolcoljuk, fejét mélyre fektetjük. Súlyosabb esetben alkalmazhatunk amylnitrit-belégzést, alkoholt, kámfort; a vért a végtagokból feszes pólyázássaf szorítjuk ki, a bőrt elektromos árammal, hideg és forró vízzel ingereljük.

Az idült agyanaemia.

Oka: chlorosis, leukaemia, Biermer-féle anaemia.

Tünetek: Fejfájás, szédülés, szemkáprázás, álmatlanság, gyakori ásítás, fáradékonyság.