Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)

Az agyvelő betegségei - A) Általános rész

76

Prognosis, lefolyás: A funkcionális aphasiák megfelelő suggestiv kezelésre gyorsan visszafejlődnek j a toxi- kusak akkor, mikor az alapbetegség meggyógyult; az organikusak pedig abban az esetben, ha a sérülés nem nagy kiterjedésű és reparabilis. Mégis az egész szókincsét ritkán nyeri vissza a beteg. Rendesen ugyanis (organikus apha- siáknál) az elváltozás nem reparabilis. A beteg ilyenkor a beszélőképességét azáltal nyeri vissza, hogy a jobb félteke megfelelő részei átveszik az elpusztult bal félteke szerepét. Ez a vicariáló működés azonban sohasem lesz tökéletes.

A nem gyógyuló aphasiás beteg gyakran szenved logorrhoeaban (szócséplés).

Az irás zavarai.

Az agraphiák egy csoportja az aphasiákkal analóg módon jön létre. Másik csoportja az, melynél nem az Íráshoz szükséges értelmi működés központjai nem működnek kielégítően, hanem az Írásnál működő izmok coordinatiós zavara van jelen. Ezeknek az utóbbi irászavaroknak főbb alakjai a következők:

1. Az ataxies irás: a betűk nagysága különböző, a betűk gömbölyűségét, egyes vonalainak irányát a bet^g nem tudja kellően kifejezésre juttatni. A kéz coordinatiós zavarainál fordul elő.

2. A reszkető irás: kézreszketéssel járó betegségeknél fordul' éfóT

3. A paralytikus irás: a vonások egyenetlenek, rendetlenek, bizonytalanok és remegők, a beteg egyes szavakat vagy legalább betűket kihagy, a betegség későbbi szakában olvashatatlan kriksz-krakszot vet papírra; csak dementia paralyticánál fordul elő.

4. Graohosnasmus _ (irásgörcs!: a beteg képtelen

hosszabb ideig irní~ sorai kuszák, az egyes vonalak a kéz finom remegését árulják el, a gömbölyű betűk gömbölyí- tése túlzott. - , .... . ...........