Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)
H) A szemen előforduló rendellenességek
34 Valamely szemizom bénulásának következményei: 1. A szem mozgások korlátozottak vagy megszűnnek abban az irányban, amerre a bénult izom mozgatta a szemet; 2. kancsalság; 3. kettős látás jön létre; a kettős képek akkor távolodnak egymástól, midőn a beteg arrafelé mozgatja a szemeit, amerre a bénult izomnak kellene mozgatni; 4. a beteg fejtartását úgy változtatja, hogy kettős képek ne keletkezzenek. A szemizmok mozgatási képességének vizsgálata úgy történik, hogy a beteg valamely tárgyat, melyet előtte minden irányban mozgatunk, szemeivel követ. Azt, hogy valamely szemizma gyengébb, egyrészt arról vesszük észre, hogy szemgolyója elmarad a másikhoz képest, másrészt a beteg jelzi, hogy kettősen lát. Egy szem több izmának bénulása koponyaalapi be- tegsé^'íínitát (törés, meningitis basilaris stb.). Mindkét szem valamennyi harántcsíkolatú izmának bénvAkski.ophthalmoplegia externának nevezzük Mi nt m ú 1 ó zavar botuHSmusnál és diphtheria után "fordul elő, azonkívül a magvak organikus (rendesen lueses) megbetegedéseinél. Előfordul olyan bénulás, melynél az egyik oldalon a m. rectus med., a másikon a r. lat. bénult. Ekkor a beteg nem tudja szemeit jobbra vagy balra mozgatni, finnek az ú. n. pillantás-bénulásnak oka tegjyo]daH kéregbetegség. Mivé! ettftöT thindkét szem balra vag^imnHfcetto jobb felé tekint szélső állásban, ezt az állapotot conjugált deviatió- nak nevezték el. Egyes szemizmok bénulása tabesnél, paralysisnél, postdiphtheriás állapotokban fordul elő. A pupillának és az alkalmazkodásnak egyidejű bénulása az ophthalmoplegia interna. Az oculomotorius megfelelő magvai- nak lueses betegségeinél fordul elő. A szemizombénulásnál keletkező képek . ■ iSi
